HTML

Hitről szóló blog

"[A béreaiak] napról napra kutatták az Írásokat, hogy valóban így vannak-e ezek a dolgok." (ApCsel 17,11) _________________ "Testvéreim, ne legyetek gyermekek a gondolkozásban, hanem a rosszban legyetek kiskorúak, a gondolkozásban ellenben érettek legyetek." (1Kor 14,20)

Utolsó kommentek

Címkék

abortusz (3) antiszemitizmus (3) ateizmus (4) Atya (1) az ember felépítése (1) a halál és ami utána van (2) a hit fegyvere (1) a hívő jutalma (1) a kereszt munkája (2) a szenvedés értelme (1) a viskó kritika (1) biblia (5) bibliai próféciák (4) biblikus gyereknevelés (3) biblikus kereszténység (29) biblikus lelkigondozás (2) buddhizmus (2) bűn (5) c.s. lewis (1) cursillo (3) D.M. Panton (1) dalai láma (2) dave hunt (8) dinoszauruszok (1) egység krisztusban (3) Egyszerű fordítású Biblia (2) elragadtatás (1) első feltámadás (1) elveszíthető-e az üdvösség (8) emerging-keresőcentrikus-posztmodern egyház (13) én halála (2) én megtagadása (2) Eszménykép és valóság (3) evangélium (15) evangelizáció (7) evolúció-teremtés (16) Ezeréves Királyság (7) féloldalas tanítások (1) feltételek az Igében (1) fiúság (1) G.H. Lang (4) győzelmes keresztény élet (11) gyülekezet (17) gyülekezeti élet (2) hinduizmus (1) hit (6) hitélet problémái (1) hitvédelem (6) hit és cselekedetek (2) hívő élet nehézségei (9) homoszexualitás (2) hústest (2) húsvét jelentése (1) igazság (1) igaz és hamis megtérés (8) imádság-imádkozás (4) Istennel járni (1) istentisztelet (12) isten imádása (8) Isten munkája (1) ítélet (1) ítélkezés (1) izrael (2) jézus (11) Jób magyarázata (1) john macarthur (2) jutalom (3) Kánaán (1) karizmatikusság (3) katolicizmus (5) katolikus pap (4) kegyelem (2) kereszt (1) kereszténység (3) keresztényüldözés (1) keresztény filmek (1) keresztség-bemerítés (2) királyság (1) közösség (1) Krisztus a hívőben (1) Krisztus a mennyben (1) Krisztus bennünk (1) Krisztus és a Gyülekezet egysége (1) Krisztus ítélőszéke (5) Krisztus teljessége (1) Krisztus Teste (2) kritika (6) különbségtétel (1) külső sötétség (1) laodicea (1) lelkigondozás (1) megagyülekezetek (2) megszentelődés (1) megtérés (9) megtéréstörténet (5) méltónak lenni a jutalomra (2) mennyek királysága (2) menyegző (2) miért teremtett az Isten embert (1) misztikus-kontemplatív-spirituális (14) müller györgy (1) new age-okkultizmus-ezotéria (9) nincsrecept (3) növekedés (6) óember (1) őrállók (1) ortodox kereszténység (2) pészach (1) posztmodern egyház (4) prédikáció (3) pszichológia az egyházban (2) ray comfort (3) Rick Warren-céltudatos (2) rick warren-céltudatos (1) segítség (1) segítség a szenvedésben (1) Stephen Kaung (2) szabadítás (1) szabadság (3) szellem lélek test (2) Szent Szellem munkája (2) szenvedés (1) szivárványszínű szvasztika (2) T. Austin-Sparks (3) tanítvánnyá tétel (2) teológiai különbségek oka (1) teremtés (1) tévtanítások az utolsó időkben (12) tévtanítók (9) the berean call (1) tíz szűz példázata (1) tozer (1) üdvösség (16) új ember (1) Új és és új föld (1) Új Jeruzsálem (1) új reformáció (2) univerzalizmus (1) uralkodás Krisztussal (3) úrvacsora (1) vallás (2) végidők (1) william paul young (1) Címkefelhő

Cursillo – a misztikus beavatás kis kurzusa - 1. rész

2010.02.22. 13:17 Kéry Zsuzsanna

 "Én vagyok az út, az igazság és az élet; senki sem mehet az Atyához, csakis énáltalam. (Jn 14,6)

„Mert egy az Isten, egy a közbenjáró is Isten és emberek között, az ember Krisztus Jézus” (1Tim 2,5)
 
A korábbi írásokban kitértem rá, hogy régi-új trend van kibontakozóban Jézus Krisztus gyülekezeteiben, ez pedig a spirituális élménykeresés és a misztikus megtapasztalások utáni vágy, amit meditatív imádságokkal, csendsétákkal, imalabirintusokkal és ehhez hasonló technikákkal próbálnak elérni. Spirituális megújulásnak nevezik ezt a mozgalmat, holott semmi új nincsen benne, ezeket a gyakorlatokat ugyanis a harmadik-negyedik században élt katolikus sivatagi atyák (szerzetesek) dolgozták ki. A katolikus egyházban pedig mind a mai napig gyakorolják ezeket; a jezsuiták például rendszeresen tartanak kontemplatív, meditációs lelkigyakorlatokat bárkinek (google rákereséssel könnyen ellenőrizhető). 
 
A harmincas-negyvenes években Spanyolországban elindult egy katolikus megújulási mozgalom, amit cursillónak, azaz kurzuskának neveztek el. Azért fontos foglalkoznunk vele és megismernünk a mozgalom szellemi hátterét, gyakorlatát és következményeit, mert az evangéliumi (protestáns) keresztények közül is egyre többen vesznek részt rajta, sőt, már református cursillo is létezik. 
 
De nézzük most az eredetit. A cursillo magyarországi honlapja szerint:
 
„A cursillo inkább lelki élmény, megrendülés a résztvevőknek, mint tudás megszerzése, bár az is. Az ember ráeszmél létének óriási értékére: hogy tudniillik Istennek gyermeke. Szeme előtt új világ nyílik meg. Ez a találkozás nem más, mint egy személyes vallásos élmény. Mivel élmény, a cursillót nem lehet könyvekből megtanulni, vagy megmagyarázni. Hogy mi a cursillo, azt csak az érti, aki átélte.”
 
Aki résztvesz, ráeszmél a létének óriási értékére (egóhizlalás), hogy ő Isten gyermeke? (A legtöbb tévtanítás ezzel indít egyébként.) Nézzük meg, a Biblia szerint ki lehet Isten gyermeke szellemi értelemben:
 
„Akik pedig befogadták [az Úr Jézust], azokat felhatalmazta arra, hogy Isten gyermekeivé legyenek; mindazokat, akik hisznek az ő nevében, akik nem vérből, sem a test, sem a férfi akaratából, hanem Istentől születtek.” (Jn 1,12-13)
 
„Lássátok meg, milyen nagy szeretetet tanúsított irántunk az Atya: Isten gyermekeinek neveznek minket, és azok is vagyunk. Azért nem ismer minket a világ, mert nem ismerte meg őt.” (1Jn 3,1)
 
Tehát Isten gyermekei azok, akik hisznek az Úr Jézus nevében, és újjászülettek, akik már nem a világból valók. Aki a világban van, aki nincs újjászületve, aki nem tért meg bűneiből és nem fogadta el Jézus helyettes áldozatát, az még ítélet alatt van, az szellemi értelemben nem Isten gyermeke. Olvassuk csak például az Efezusi levél 2,1-9-et:
 
„[Isten] Titeket is életre keltett, akik halottak voltatok vétkeitek és bűneitek miatt, amelyekben egykor éltetek e világ életmódja szerint; igazodva a levegő birodalmának fejedelméhez, ahhoz a lélekhez, amely most az engedetlenség fiaiban működik.    
Egykor mi is mindnyájan közöttük éltünk testünk kívánságaival, követtük a test és az érzékek hajlamait, és a harag fiai voltunk emberi természetünk szerint, éppen úgy, mint a többiek. De Isten, gazdag lévén irgalomban, az ő nagy szeretetéért, amellyel minket szeretett, minket is, akik halottak voltunk a vétkek miatt, életre keltett a Krisztussal együtt - kegyelemből van üdvösségetek! -  
és vele együtt feltámasztott, és a mennyeiek világába ültetett Krisztus Jézusért, hogy megmutassa az eljövendő korszakokban kegyelmének mérhetetlen gazdagságát irántunk való jóságából Krisztus Jézusban.  
 
Hiszen kegyelemből van üdvösségetek a hit által, és ez nem tőletek van: Isten ajándéka ez; nem cselekedetekért, hogy senki se dicsekedjék.”
 
Nem cselekedetekért! A Szentlélek általi újjászületés „nem azé, aki akarja, és nem is azé, aki fut, hanem a könyörülő Istené.” (Róma 9,16) Nem tudom Istenből meditációval és szemlélődéssel kikényszeríteni az újjászületésemet.
Ezen kívül pedig a spirituális megtapasztalások és élmények keresésének célja nem pontosan a test és az érzékek hajlamainak a kielégítése? A szellemi ember azonban nem erre törekszik.
 
 
A „Cursillo kereszténység mozgalma alapítói karizmájának alapelvei” a cursillo.hu-ról:
 
A Megtérés eszköze c. bekezdésben ezt írja:  
 
„A cél, ami mindig lelkesítette a Cursillót, az ember belső változása volt, a megtérés: megnyitni az életünket egy új útra, új életre, gondolatokra, érzelmekre.” “Nincs emberiség… új emberek nélkül, akik megkeresztelkedtek és az Evangélium szerint élnek… Evangelizálni azt jelenti, vinni Jézus Krisztus örömüzenetét… és az ő befolyásával belülről átalakítani, megújítani és újjáalakítani az emberiséget… Evangelizálni azt jelenti, megdolgozni az embereket a megtérésre, mely az Evangélium ereje által megtudja változtatni az emberek nézeteit, véleményét, az addig meghatározó értékeket, érdekeket, a gondolkodást, az ihleteket és ez emberiség életmodelljeit.” 
 
A megtérés tehát az, ha megnyitjuk az életünket egy új útra, új életre, új gondolatokra, érzelmekre, és az az evangelizáció, hogy megújítsuk az emberiséget..? Ezekre az eszmékre adták áldásukat a tévedhetetlen pápák XII. Piustól XVI. Benedekig? Álnaivan kérdezem, mert valójában nem vagyok meglepve. Ilyenkor az jut eszembe, hogy hogyan képesek emberek azt gondolni, hogy a Bibliát a papok írták, meg a Vatikán rakta össze és egyebek. Amikor ilyen mértékben mellőzik azt, ami benne van?
 
„Életemre mondom - így szól az én Uram, az Úr -, hogy nem kívánom a bűnös ember halálát, hanem azt, hogy a bűnös megtérjen útjáról, és éljen. Térjetek meg, térjetek meg gonosz utaitokról!” (Ezékiel 33,11)
 
A megtérés lényege a mélységes bűnbánat, az Isten előtti leborulás, a teljes önátadás, és a Krisztus helyettes áldozata révén való bűnbocsánat elfogadása. Ez a jó hír, ez az evangélium, amit tovább kell adnunk. Az egónknak nem hizlalásra van szüksége, hogy abban a tudatban kéjelegjünk, hogy Isten odáig van értünk, és milyen különlegesek vagyunk az Ő számára - hanem azt kell tudnunk, hogy a testünkben nem lakik semmi jó (Róma 7,18), hogy elveszettek és bűnösök vagyunk, és mint ilyenek, nem állhatunk meg a szent Isten előtt.
 
Amikor Péter apostol Jeruzsálemben prédikált, és az emberek fejére olvasta, hogy ki volt az a Jézus, akit ők megfeszítettek, azok, „mintha szíven találták volna őket, ezt kérdezték Pétertől és a többi apostoltól: "Mit tegyünk, atyámfiai, férfiak?" Péter így válaszolt: "Térjetek meg, és keresztelkedjetek meg valamennyien Jézus Krisztus nevében, bűneitek bocsánatára, és megkapjátok a Szentlélek ajándékát.
 
Mert tiétek ez az ígéret és gyermekeiteké, sőt mindazoké is, akik távol vannak, akiket csak elhív magának az Úr, a mi Istenünk." Még más szavakkal is lelkükre beszélt, és így kérlelte őket: "Szabaduljatok meg végre ettől az elfajult nemzedéktől!" Akik pedig hittek a beszédének, megkeresztelkedtek, és azon a napon mintegy háromezer lélek csatlakozott hozzájuk. Ezek pedig kitartóan részt vettek az apostoli tanításban, a közösségben, a kenyér megtörésében és az imádkozásban.” (ApCsel 2,37-42)
 
Ez a biblikus megtérés mintája. És nem álltak neki megváltoztatni az őket körülvevő világ életmodelljeit...
 
A következő cursillós alapelv ez:
 
„ÉLMÉNNYEL  - Az eddig elmondottakból világosan látszik, hogy az élményeknek felszínre kell kerülniük a Mozgalom minden tevékenységében azon megcáfolhatalan tény miatt, hogy a mai ember jobban hisz a tapasztalatnak és tetteknek mint a tanításoknak, elveknek vagy elméleteknek. A cursillista aktivistának Jézus Krisztussal való találkozásához szüksége van arra, hogy ne csak szavakban, hanem valóságban élje meg keresztény életét. 
 
II. János Pál mondja a III. Ultreya Világtalálkozó résztvevőinek: “Papok és laikusok csoportja akiket a Mozgalom többi tagjai imájukkal és önfeláldozó felajánlásaikkal támogatnak, ők tudják leginkább közvetíteni a keresztény hit igazi alapjait élmények formájában.”
 
„Senki meg ne tévesszen titeket üres beszédével, hiszen éppen ezekért sújtja Isten haragja az engedetlenség fiait.” (Ef 5,6)
 
„A püspök [az eredetiben elöljáró] ugyanis, mint Isten sáfára legyen feddhetetlen, (...) aki ragaszkodik a tanítással megegyező igaz beszédhez, hogy az egészséges tanítással tudjon bátorítani, és meg tudja győzni az ellenszegülőket.” (Tit 1,7;9)
 
"De hogyan hívják segítségül azt, akiben nem hisznek? Hogyan is higgyenek abban, akit nem hallottak? Hogyan hallják meg igehirdető nélkül? (...) A hit tehát hallásból van, a hallás pedig a Krisztus beszéde által." (Róma 10,14;17)
 
A következő alapelv: ÖRVENDEZŐ KEDVVEL 
 
„Az örvendező kedv megteremtéséhez a legjobb eszköz a baráti légkör, mely azok között alakul ki, akik együtt átélték egy Cursillo kalandját, mely eléri, hogy ismerősök és kívül állók csodálkozva észrevegyék, úgy mint az ősegyházban: „Nézzétek hogy szeretik egymást!” 
Cursillista emberekre utalva VI. Pál beszélt a barátság egyesítő erejéről, mely tetszést és kedvet szerez az újonnan megtértek között, feléleszti a képzeletet és megkönnyíti az apostoli küldetés fáradságos munkáját, mely elhívatás önmagától talán sohasem jönne létre. (22) Nem lehet jól megérteni a Mozgalmat ha nem teszünk szert, nem érjük el, nem hozzuk létre annak szerkezeti felépítésében ezt a barátságot, mely kulcsfontosságú. Ezért van az, hogy a barátság nem csak a Cursillo három napjának lényege, hanem az Elő- és Utócursillónak is. A felebaráti szeretet nyilvánvalóvá válik. Ez a kereszténység igazi megélése. A barátságokban látható lesz a szeretet, ezt próbáljuk megvalósítani a lehetőségeinkhez képest. 
Kart Adam, akitől már idéztünk a „Hogyan és miért”-ben, a Cursillo születésének idejében így érvelt: „A kereszténység lényegében a Szentlélek érzelmi megnyilatkozása; lényegében a Pünkösd csodája. Ahol nem látszik a Szentlélek kiáradása, ott nem járt még a Vigasztaló.”
 
Mit lehet erről mondani? Csináljunk úgy, mintha nagyon szeretnénk egymást, mert különben nem lesz vonzó, amit képviselünk, és nem fogják elhinni nekünk, hogy... hogy mit is, hogy Krisztuséi vagyunk? Nem, ezt nem mondják. Hanem, hogy érdemes tipródni az „apostoli küldetés” fáradságos munkájában? Aminek mi a célja? Hogy még többen tipródjanak ugyanebben, és csináljanak úgy, mintha barátok lennének? Mi az értelme ennek? Kevesebb időt töltsek a tisztítótűzben, vagy mi, kedves katolikus tévtanító „atyák”? 
 
Durvítsunk tovább, nézzük A MOZGALOM HÁROM SZAKASZÁ-t: 
 
„Nehezen érné el célját a Mozgalom, ha figyelmen kívül hagynánk szakaszait, melyekre tagolódik: 
A.) A Cursillo három napja, melyben Isten kegyelmének köszönhetően általában megtörténik az első találkozás Jézus Krisztussal. (Az előzmények ismeretében igen elbizakodottnak tűnik nekem ez az állítás. Maradjunk annyiban, hogy általában megtörténik az első találkozás valakivel, aki Jézus Krisztusnak adja ki magát. 
„Mert hamis krisztusok és hamis próféták állnak majd elő, jeleket és csodákat tesznek, hogy megtévesszék - ha lehet - a választottakat is.” (Mt 24,24) 
B.) Az Előcursillo, melyben nem csak a jelöltek keresése és kiválasztása folyik, hanem az irányító csoport szellemi, lelki és technikai felkészülése, valamint imatámogatás kérése az imahátteret vállaló közösségekhez. 
C.) Az Utócursillo, mely az Úrhoz hűségesek támogatásával a “Negyedik Nap” folyamatos, igyekvő munkálkodásából áll.
 
Más megszűnt és elavult módszerekhez képest a Cursillo fortélya azon alapul, hogy Krisztusban új embereket szerezzen, hogy apostoli buzgósággal befolyásolja őket, azokon keresztül, akik segítenek és működtetik a stratégiát.”
 
Fortély, befolyásolás, stratégia??? Mi ez, valami szekta? Hol olvasunk ilyet a Bibliában, hogy fortéllyal, befolyásolással és különféle stratégiákkal kellene az evangéliumot hirdetni? Azt mondja Pál apostol:
 
„Ezért tehát, mivel ilyen szolgálatban állunk, minthogy irgalmat nyertünk, nem csüggedünk el, hanem elvetjük a szégyenletes titkos bűnöket; nem járunk ravaszságban, nem is hamisítjuk meg az Isten igéjét, hanem az igazság nyílt hirdetésével ajánljuk magunkat minden ember lelkiismeretének az Isten előtt. 
 
Ha pedig nem elég világos a mi evangéliumunk, csak azok számára nem világos, akik elvesznek. Ezeknek a gondolkozását e világ istene megvakította, mert hitetlenek, és így nem látják meg a Krisztus dicsőségéről szóló evangélium világosságát, aki az Isten képmása. Mert nem önmagunkat hirdetjük, hanem Krisztus Jézust, az Urat, önmagunkat pedig mint szolgáitokat Jézusért. Isten ugyanis, aki ezt mondta: "Sötétségből világosság ragyogjon fel", ő gyújtott világosságot szívünkben, hogy felragyogjon előttünk Isten dicsőségének ismerete Krisztus arcán.” (2Kor 4,1-6)
 
 (Folyt. köv.)

13 komment

Címkék: katolicizmus tévtanítások az utolsó időkben cursillo misztikus-kontemplatív-spirituális

A bejegyzés trackback címe:

https://hitvedelem.blog.hu/api/trackback/id/tr651780744

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Ráczné 2010.04.20. 20:58:33

Nekem ez volt a legnagyobb "élményem" az ego növelésére!:) Ajánlom mindenkinek:)www.youtube.com/watch?v=7AOAslcNbs8

-JzK- 2010.10.17. 10:24:11

Az 1Tim 2,5 nem a közbenjáró ima lehetőségét zárja ki, hiszen mi nem abban az értelemben nevezzük a szenteket közbenjárónak, amely értelemben Jézus egyedül közbenjáró.
„[Jézus] egy új szövetség közvetítője” (Zsid 9,15).
Amikor valaki imádkozik értünk, akkor ő nem egy új szövetség közvetítője. (vö. Zsid 8,6)
Mt 19,17; Mk 10,18; Lk 18,19 – „Senki sem jó, csak egy, az Isten.” Az „egy” vagy „egyetlen” nem mindig kizárólagosságot jelent, hanem magasabbrendűséget, valami kiemelkedőt (vö. Mt 5,45; 7,17-19; 12,35; 22,10)
Vagyis nem kell más, mint egy fogalmi tisztázást tenni: A közbenjárásnak két értelmét használjuk. Az egyik jelentése csak Jézus Krisztusra vonatkozik. A szó teljes értelmében Ő az egyetlen közbenjáró Isten és ember között. Vagyis csak az Ő istenemberi mivolta a kapocs az ember és a felfoghatatlan isteni Lét között. Az Ő kereszthalála hozta meg az embernek a megváltást, és ez hathatós lesz az üdvösségre, amíg csak ez a világ fennáll.
Azonban a közbenjárásnak használjuk egy másik, hétköznapi értelmét: valakinek puszta imádsággal, kéréssel segítséget nyújtani, más helyett vagy más mellett tanúskodni, Isten vagy ember előtt közbenjárni. Bizonyos, hogy egymásért imádkozhatunk és imádkoznunk is kell, tehát a közbenjárásnak ezt a fajtáját nem tagadhatjuk.
Nem szabad tehát fogalmi kérdést csinálni a dologból, és az alapján elvitatni az emberi közbenjárás lehetőségét, hogy csak Jézus a közbenjáró. Itt ugyanis nyilvánvaló, hogy a közbenjárásnak két teljesen más minőségű módjáról van szó. Jézus közbenjárása feltétlen, a szenteké feltételes. Jézus közbenjárása végtelen erejű, a szenteké mindig véges, és mindig csak a jézusi művön keresztül aktualizálódó. A szó két értelmének egymás elleni kijátszása könnyen elvezethet egy egyértelműen abszurd állításhoz, mely lényegében ehhez hasonló: „Minden levél része valamely növénynek. A postai levél is levél. Tehát a postai levél is része valamilyen növénynek.”

Itt találhatsz angol nyelven erről egy jó elemzést:
socrates58.blogspot.com/2008/10/there-is-one-mediator-1-timothy-25-does.html - "There is One Mediator" (1 Timothy 2:5): Does This Rule Out "Mini-Mediators"?

Kéry Zsuzsanna · http://hitvedelem.blog.hu/ 2010.10.17. 15:30:08

@-JzK-: Egymásért jó, hogy imádkoznunk kell, ez egyértelmű. Itt arról van azonban szó, hogy halottak közbenjárását kérjük-e vagy sem. Sztem fölösleges. És nem is biblikus... (nincs rá példa a Bibliában, és arról is hallgat a Szentírás, hogy az elhunyt szenteknek van-e tudomása a földön zajló dolgokról.)

-JzK- 2010.10.17. 18:07:27

"Egymásért jó, hogy imádkoznunk kell, ez egyértelmű." - Most már csak az a kérdés, hogy az üdvözült holtak imádkoznak-e értünk, és hogy szabad-e őket megkérnünk erre.

"Itt arról van azonban szó, hogy halottak közbenjárását kérjük-e vagy sem." - Halottakhoz? Nem, hanem élőkhöz! Ugyanis hisszük, hogy a szentek nem halnak meg, hanem Istennél tovább élnek földi életük befejeztével. "Vagy nem tudjátok, hogy mindnyájan, akik megkeresztelkedtünk Krisztus Jézusra, az ő halálára keresztelkedtünk meg? Eltemettek tehát vele együtt a halálba a keresztség által, hogy amint az Atya dicsősége feltámasztotta Krisztust a halálból, éppúgy mi is új életet éljünk." (Róm 6,4-5.) "Én vagyok a feltámadás és az élet. Aki hisz bennem, még ha meg is halt, élni fog, és mindaz, aki él és hisz bennem, nem hal meg soha. Hiszed ezt?" (Jn 11,25-26). Így az üdvözült lelkek és az angyalok segíthetik imáikkal a földi embereket (vö. Lk 16,27.30; Zsid 1,13-14; Jel 1,4; 5,8; 8,3-5; Sir 46,20; Zsolt 34,8; 91,11; Jer 15,1; Zak 1,12-13; 2Makk 15,12-16).

"Sztem fölösleges." - Azt nem is állítottuk, hogy szükséges vagy nélkülözhetetlen volna, legföljebb azt, hogy megengedett és üdvös. Isten elé léphetsz egyedül is. Sőt, ha a szentek pártfogását kéred, még akkor is fő az, hogy te magad borulj oda teljes lélekkel az Isten elé. De nem lehet kifogásod az ellen, ha valaki szívesebben lép a király elé úgy, hogy előzőleg már a király édesanyját s meghitt szolgáit is megkérte, hogy ők is szóljanak egy jó szót az érdekében.

"arról is hallgat a Szentírás, hogy az elhunyt szenteknek van-e tudomása a földön zajló dolgokról." - Ez a hallgatásból érvelés (ex silentio) klasszikus esete. Mellesleg nincs igazad. A szentek onnan szereznek tudomást igényeinkről, hogy Isten színelátására eljutottak, és Isten látni engedi nekik azt, ami rájuk tartozik.
A szentek közvetítése merőben baráti és nem fizikai alapon történik, és ez nem nélkülözheti a tudatosságot. A szentek tudása és ismeretszerzésének módja alapvetően titok, de nem feltételezhetjük, hogy Isten üvegbúra alatt tartja szentjeit, akik semmit sem tudnak szeretteikről, tisztelőikről. Ez ellenkezne a tökéletes boldogsággal.
Az Isten színelátására eljutott emberről állítjuk, hogy bizonyos értelemben kozmikussá válik, vagyis Istenbe beleolvadva Isten tulajdonságaiban bizonyos fokig részesedik.
A boldogító istenlátás mint minden megismerés az ismerettárgyhoz való hasonulás, mégpedig az ismerő képesség foka szerint. Aki tehát az istenlátásnak magasabb fokát érdemelte ki, többet lát meg Istenben és Istenből.
Illés és Mózes tudnak Jézusról, sőt beszélgetnek is vele: „Hat nap múlva Jézus maga mellé vette Pétert, Jakabot és testvérét, Jánost, s fölment külön velük egy magas hegyre. Ott elváltozott előttük, arca ragyogott, mint a nap, ruhája pedig olyan fehér lett, hogy vakított, mint a fény. S íme, megjelent nekik Mózes és Illés, és beszélgettek vele” (Mt 17,1).
A Jelenések könyvében az üdvözültek tudtak üldözött hittestvéreik megpróbáltatásairól: „Amikor feltörte az ötödik pecsétet, az oltár alatt azoknak a lelkét láttam, akiket az Isten szaváért és tanúságtételükért öltek meg. Nagy szóval kiáltották, mondván: »Urunk, te szent és igaz, meddig vársz még az ítélettel? Mikor állsz bosszút a vérünkért a föld lakóin?« Mindannyian fehér ruhát kaptak, azzal, hogy egy kis ideig legyenek még türelemmel, míg teljessé nem lesz szolgatársaik és testvéreik száma, akiket szintén megölnek, akárcsak őket” (Jel 6,9).
Amikor Saul megidézi Sámuel prófétát, az rögtön tud Saul elvetéséről: „Sámuel így szólt Saulhoz: »Miért zavarsz nyugalmamban, s miért idéztél meg?« »Nagy szorultságban vagyok – válaszolta Saul –, mert a filiszteusok hadat indítottak ellenem, és az Úr elfordult tőlem: nem ad nekem feleletet sem a próféták által, sem álmomban. Ezért idéztelek meg. Mondd meg nekem, mit tegyek.« »Miért kérdezel – felelte Sámuel –, amikor az Úr elfordult tőled és ellenséged lett?«” (1 Sám 28,15).
A szentek olykor már itt a földön részesülnek Isten egy-egy tulajdonságából, természetesen részlegesen. Pl. amikor a szentek egyszerre több helyen voltak jelen (bilocatio), már itt a földön részesedtek az isteni mindenüttjelenvalóságból (pl. Szt. Pió atya). De ilyen, amikor Péter apostol tud az elrejtett dolgokról, és szavára meghal Ananiás és Szafira. Szt. Péter apostol már itt a földön – ha töredékesen is – részesült az isteni mindentudásból, előrelátásból és az ítélkező hatalomból: „Egy Ananiás nevű ember feleségével, Szafirával együtt eladta az egyik földjét. Az árából felesége tudtával egy részt megtartott magának, s csak egy másik részt vitt el, és tett oda az apostolok lába elé. Péter azonban így szólt hozzá: »Ananiás, hogy csábíthatta el szívedet a Sátán, hogy be akard csapni a Szentlelket, és a föld árának egy részét félretedd? Hát nem a tied maradhatott volna, ha meg akartad tartani? Vagy ha eladtad, nem rendelkezhettél szabadon az árával? Miért vetemedtél ilyesmire? Nem embereknek hazudtál, hanem Istennek!« E szavak hallatára Ananiás összeesett és meghalt. Nagy félelem fogott el mindenkit, aki csak hallotta. A fiatalabb emberek meg fölálltak, betakarták, elvitték és eltemették. Mintegy három óra múlva felesége is eljött, mit sem tudva a történtekről. Péter megkérdezte: »Mondd csak, valóban ennyiért adtátok el a földet?« »Igen, annyiért« - válaszolta. Péter folytatta: »Mire való volt egymás közt megegyeznetek, hogy próbára teszitek az Úr Lelkét? Látod, akik férjedet eltemették, már az ajtónál vannak, hogy tégedet is kivigyenek.« Az asszony azon nyomban a lábához rogyott és meghalt” (ApCsel 5,1).

Kéry Zsuzsanna · http://hitvedelem.blog.hu/ 2010.10.17. 19:34:46

@-JzK-: "Mellesleg nincs igazad. A szentek onnan szereznek tudomást igényeinkről, hogy Isten színelátására eljutottak, és Isten látni engedi nekik azt, ami rájuk tartozik."

Nem tudom, hogy nevezték el ezt a típusú érvelést az ehhez értő nagyok, én csak annyit veszek észre belőle, hogy bizony ez is feltételezésen alapul. Igen, lehet így is, sőt, egyáltalán nincs kizárva, hogy tényleg így van. Bizonyosat azonban nem tudhatunk felőle! Nem tudom, miért kell olyasmihez ragaszkodni, ami a Szentírásból nem egyértelműen levezethető, miért nem elégszünk meg azzal, hogy egymásért imádkozunk, mi, "földi élők".

Más.
Írod: "A szentek olykor már itt a földön részesülnek Isten egy-egy tulajdonságából, természetesen részlegesen. Pl. amikor a szentek egyszerre több helyen voltak jelen (bilocatio), már itt a földön részesedtek az isteni mindenüttjelenvalóságból (pl. Szt. Pió atya)."

Milyen szentekről beszélünk itt? Ezek nem bibliai történetek szereplői, hanem misztikus "szentek", akik különböző spirituális gyakorlatokkal nyitogatták azokat az ajtókat, amelyeket Isten a mi védelmünkben lezárt. Ezek az emberek nem isteni kegyelemből voltak képesek egyszerre két helyen lenni vagy stigmákat viselni, hanem éppenséggel az Isten Igéjével szembe menve szolgáltatták ki magukat a Sátán megtévesztéseinek.

Az apostolok Szentlélektől jövő hatalma és tudása szerintem nem említhető egy lapon ezekkel, sőt, éppen, hogy ellentétes ezekkel a jelenségekkel, amiket a hazugság atyja készségesen tár a hívők elé, hogy magát a "világosság angyalának" álcázva, "ha lehet, megtévessze még a választottakat is".

Alex ) 2010.12.22. 12:37:14

Bocsánat látom régen íródott az itteni blog írás! De hátha olyan személy olvassa aki nem tudja eldönteni mi az vagy KI az IGAZSÁG?
Mert embereket olvas,pro és neonporban,de Isten kereső....

Valójában a Biblia a Szent Írás ad erre kézenfekvő választ!
Persze magamból kiindulva,az ember fáradt,meg hát én is úgy voltam ezzelel,bemék egyszer-kétszer a templomba aztán meghallgatók misét"
Azért írok misét,mert azelőtt én katolikus templomba jártam...Nem volt ezzel semmi baj,csak amikor az én életemben jöttek a bajok(értsd jól lelkiekben)akkor persze,mindenben kerestem a megoldást! Tényleg nem szeretném leírni,mi mindennel kecsegtettek: még be sem léptem a templomban de papír orgánumok vártak:olyan írással ha százszor leírod teljesülni fog minden álmod!
(megettem,de mégsem csináltam meg! Egyszerű indokból:lusta voltam,és dedósan csengett? :)
Megkerestem a helyi plébánost,hátha tud segíteni.
Sosem felejtem el,mit mondott- semmit és üresen mentem haza! Zabáltam az okkult könyveket,hogy a rossz dolgok megszűnjenek! Megszűntek! Na de miért? Mert én az ördög kezéből lakmároztam,és ebből semmit nem láttam!

Amikor a média mutatta 2János Pál pápát,sírtam hogy ő az én atyám.....mert milyen szépeket mond.
Aztán minden homályban maradt,elfelejtettem.
Tovább tivornyáztam.....
Akkor ez hogy is van?
Teljes sötétségben éltem! Ez az igazság! Vak voltam az Úr Jézus Igazságára! Ennyi! Én ott a katolikus templomban ha akkor azt mondják,vigyek haza 5liter szentelt vizet és azt locsoljam az emberekre,és akkor szentté válnak...megkajálom,elhiszem,és megcsinálom!
Nem olvastam a Bibliát! Nem tudtam különbséget tenni!
Én a papoknak mindent elhittem,hogy ők valójában szentül élnek! Hja és miérettünk,és hogy én mennyire becstelen ember vagyok! Még jobban tudatosították bennem,hogy én ott egy senki vagyok! Akkor kisebb rendű érzéseimet még jobban felerősítették,és a sok szenteknél totál káoszt csináltak bennem! Nem értettem már kihez kell megfelelnem? Mert a sok szent a mai napig ott felsorakozik!
Úgy éreztem magam mint a dzsungelben a Maugli!

Még mindig ott lennék ha Istennem jelentette volna ki magát a szent Fián! Ez lélekben ment keresztül!
Nem kívül,nem volt semmi jelenés,stb!
Szóval ilyen egyszerű,hogy nem kell a dzsungel,nem kell a sok szent,és nem kell a jó cselekedeteid,stb.
Tudod mi kell? A SZÍVED! Azt kell kiüresítened és megvallanod hogy a magad erejéből semmire nem telik,csak IGENRE-vagy NEMRE!

A halottakhoz beszéd ha még szentekké mondják: NEM SZABAD! NE TEDD! Mózes törvénykönyvében erre mindig az Isten parancsa kiterjed!

Aki meghalt azért nemhogy mi,de Isten sem tud mit csinálni! A halott "szentek"-de mitől és kitől,ezt hagyjuk a nagy Istenre és az Úr Jézusra mert Ő fog eljönni mint Ítélő Bíró!

Nem tehetnek ők sem semmit-finis-lecsapódott az életzónája!

Amúgy erre is tudnék igaz történettel szolgálni!

Az özvegy feleség beszélt az elhunyt férjéhez,azaz szellemileg megidézte!
Mozogni kezdtek a képek,hangokat hallott,aztán majdnem az életébe került,mert a kocsijával felborult.....

Mózes könyvében tilt a nagy Isten! Nemhiába!

Ditúr · http://ditur04.blogspot.com/ 2011.10.25. 18:26:00

Zsuzsa!
Azt gondolom felelőtlen rágalmazás amit itt látok, azt sem tudja, miről beszél, de kijelentéseket tesz, téveseket, és azokat igaznak fogad el. Protestáns létére menjen el nyugodtan egy református cursillora, jöjjön vissza és írja le a véleményét. Nem kell itt hazugságot terjeszteni ahelyett, hogy elmenne és tisztázná az ügyet.
Nem kell félni, a Cursillo még nem evett meg senkit.
Ha pedig egyetlenegy, a református tanítással ellentétes tételt hall ott, vállalom, hogy a költségeit megtérítem.
Tisztelettel:
Draxler Ferenc
ditur04@gmail.com

Kéry Zsuzsanna · http://hitvedelem.blog.hu/ 2011.10.25. 18:39:17

@Ditúr: Kedves Ferenc,
amint valaki megmondja nekem, hogy pontosan mi is történik a három nap alatt, el fogom tudni dönteni, hogy el akarok-e menni vagy sem. Amíg titok van a dologban, addig minden kérdésnek, sőt vádnak és akár rágalomnak (mégha ez utóbbi nem szándékos is!), helye van.

quovadis67 2012.02.15. 17:23:15

@Kéry Zsuzsanna: Teljesen egyetértek. Ami Istentől jön, abban semmi titkos nincsen.

barnan 2012.05.25. 22:45:35

Elnézést, ezen már jómagam is csak mosolygok. Református és katolikus közösségekről, adott esetben még le is informálható testvérekről beszélünk. Elképzelem magam, aki a közösségében még bottal sem hajlandó megpiszkálni az egyébként a közössége irányából figyelmesség és szeretet megnyilvánulásaként készített meglepetést, ajándékot, mert gondolataim folyamatosan az igazságot sulykolják: "ami Istentől jön, abban semmi titkos nem lehet". A kíváncsiság furdalja az oldalam, viszont a közösségi alkalomra elmenni természetesen ezen realitások közepette, a rám leselkedő veszélyekre való tekintettel nem fogok (...amíg az opcionálisan veszélyeket rejtő meglepetés, ajándék tartalma felfedésre nem kerül), a helyzetre adott reagálásom és válaszom ezen helyzetben logikus, érthető és megkérdőjelezhetetlenül helyes: vagyis okozatként a közösség irányában felsorakoztatott vádak és rágalmak felsorakoztatása és a már jelzett igény megfogalmazása.

A helyzet groteszk, mert az gondolom, ezen körülmények között, ezen helyzetben ágyúval lövöldözünk verébre, saját gondolataink fonalába gabalyodunk, teljesen megkötözve, lemerevítve magunkat, meggátolva jómagunkat abban, hogy közeledjünk a valósághoz. Így "jó szándékunk fegyvere" visszafelé sülhet el.

Igény lenne arra, hogy ezen bejegyzésben többet megtudjunk a Cursillo-ról, a hitvédelem szemszögéből, amire viszont valóban szükségünk lenne, azok a realitások. Mérlegünk két serpenyőjének tartalmát összehasonlítva, valóban az a helyes konklúzió ezen esetben: "a puding próbája az evés"

barnan 2012.05.25. 22:57:07

(javítom magam, elnézést: ...vagyis okozatként a közösség irányában, vádak, rágalmak felsorakoztatása és a már jelzett igény megfogalmazása.)

L151 2013.02.08. 19:39:55

Szerintem nem cursillokat kellene rendezni a gyülekezeteknek, hanem bibliaiskolát. Találtam neten egyet, valami olyasmire gondolok:
"Képzésünket megrendezzük bármely helyi gyülekezetben, ahol van legalább 25 jelentkező. A kihelyezett képzések kb. kéthavonta, szombati napon kerülnek megrendezésre 9.00-18.30-ig"
www.bibliaszov.hu/bibliaiskola/alapkepzes

Ez valóban hasznos elfoglaltság lenne a fejlődni vágyó híveknek!