HTML

Hitről szóló blog

"[A béreaiak] napról napra kutatták az Írásokat, hogy valóban így vannak-e ezek a dolgok." (ApCsel 17,11) _________________ "Testvéreim, ne legyetek gyermekek a gondolkozásban, hanem a rosszban legyetek kiskorúak, a gondolkozásban ellenben érettek legyetek." (1Kor 14,20)

Utolsó kommentek

Címkék

abortusz (3) antiszemitizmus (3) ateizmus (4) Atya (1) az ember felépítése (1) a halál és ami utána van (2) a hit fegyvere (1) a hívő jutalma (1) a kereszt munkája (2) a szenvedés értelme (1) a viskó kritika (1) biblia (5) bibliai próféciák (4) biblikus gyereknevelés (3) biblikus kereszténység (29) biblikus lelkigondozás (2) buddhizmus (2) bűn (5) c.s. lewis (1) cursillo (3) D.M. Panton (1) dalai láma (2) dave hunt (8) dinoszauruszok (1) egység krisztusban (3) Egyszerű fordítású Biblia (2) elragadtatás (1) első feltámadás (1) elveszíthető-e az üdvösség (8) emerging-keresőcentrikus-posztmodern egyház (13) én halála (2) én megtagadása (2) Eszménykép és valóság (3) evangélium (15) evangelizáció (7) evolúció-teremtés (16) Ezeréves Királyság (7) féloldalas tanítások (1) feltételek az Igében (1) fiúság (1) G.H. Lang (4) győzelmes keresztény élet (11) gyülekezet (17) gyülekezeti élet (2) hinduizmus (1) hit (6) hitélet problémái (1) hitvédelem (6) hit és cselekedetek (2) hívő élet nehézségei (9) homoszexualitás (2) hústest (2) húsvét jelentése (1) igazság (1) igaz és hamis megtérés (8) imádság-imádkozás (4) Istennel járni (1) istentisztelet (12) isten imádása (8) Isten munkája (1) ítélet (1) ítélkezés (1) izrael (2) jézus (11) Jób magyarázata (1) john macarthur (2) jutalom (3) Kánaán (1) karizmatikusság (3) katolicizmus (5) katolikus pap (4) kegyelem (2) kereszt (1) kereszténység (3) keresztényüldözés (1) keresztény filmek (1) keresztség-bemerítés (2) királyság (1) közösség (1) Krisztus a hívőben (1) Krisztus a mennyben (1) Krisztus bennünk (1) Krisztus és a Gyülekezet egysége (1) Krisztus ítélőszéke (5) Krisztus teljessége (1) Krisztus Teste (2) kritika (6) különbségtétel (1) külső sötétség (1) laodicea (1) lelkigondozás (1) megagyülekezetek (2) megszentelődés (1) megtérés (9) megtéréstörténet (5) méltónak lenni a jutalomra (2) mennyek királysága (2) menyegző (2) miért teremtett az Isten embert (1) misztikus-kontemplatív-spirituális (14) müller györgy (1) new age-okkultizmus-ezotéria (9) nincsrecept (3) növekedés (6) óember (1) őrállók (1) ortodox kereszténység (2) pészach (1) posztmodern egyház (4) prédikáció (3) pszichológia az egyházban (2) ray comfort (3) Rick Warren-céltudatos (2) rick warren-céltudatos (1) segítség (1) segítség a szenvedésben (1) Stephen Kaung (2) szabadítás (1) szabadság (3) szellem lélek test (2) Szent Szellem munkája (2) szenvedés (1) szivárványszínű szvasztika (2) T. Austin-Sparks (3) tanítvánnyá tétel (2) teológiai különbségek oka (1) teremtés (1) tévtanítások az utolsó időkben (12) tévtanítók (9) the berean call (1) tíz szűz példázata (1) tozer (1) üdvösség (16) új ember (1) Új és és új föld (1) Új Jeruzsálem (1) új reformáció (2) univerzalizmus (1) uralkodás Krisztussal (3) úrvacsora (1) vallás (2) végidők (1) william paul young (1) Címkefelhő

Ortodox kereszténység

2011.10.26. 23:19 Kéry Zsuzsanna

A következőkben egy szerintem nagyon lényeglátó, rokonszenves hangvételű, és legfőképpen időszerű írást szeretnék utánközölni: 

Mi az ortodox egyház? Írta: Cserháti Mátyás

Hazánkban a római katolikus egyház mellett létezik egy másik fajta, kisebb katolikus egyház, amit az ortodox egyháznak nevezünk. A magyar lakosságának csak néhány százalékát teszik ki, de mivel a szomszédos Romániában, illetve a környező szláv országokban államvallás, érdemes róla ejteni egy-két szót, hogy tudjuk hová tenni őket.
 
Ennek a cikknek a megírásához felhasználtam egy 28 oldalas leírását az ortodox vallás katechizmusának. Elször is, érdekes megfigyelni, hogy a római katolikus egyháztól 1054-ben szakadt el. Ez azért érdekes, mert az ortodox egyház és a római katolikus egyház teológiailag eléggé hasonlítanak egymásra, ahhoz hasonlóan, mint a református egyház, illetve a neoevangélikál egyházak. Mégis, különváltak egymástól. Ez elsősorban egy mítoszt szétoszlat nekünk: hogy a katolicizmuson belül tanításbeli egység van.
 
Azonban a mára már több mint egy milliárdosra növekedett római katolikus egyházon belül irreális lenne azt mondani, hogy teljes teológiai egység van. Másik dolog az, hogy mivel nem olyan távoli az egység a római katolikus egyház és az ortodox egyház között, a szakadás egy dolog miatt történt: az egyházi hatalom miatt. Vagyis ez azt jelenti, hogy a római katolikus egyház az üdvösség kizárólagos kiszolgáltatója akar lenni a sákramentális rendszerén keresztül. Olyan, mint egy üzleti ember, aki vetélytársait meg akarja szüntetni. De ugyanez érvényes az ortodox egyházra is, hiszen hitvallásában megemlíti, hogy az egyedüli igaz hit az ortodox hit.
 
Az ortodox egyház erősen ritualizált vallás. Templomainak szinte minden zugát külön görög névvel látták el, vallási eszközeit is sokféle névvel látták el, hogy meghatározzák a miserendnek minden egyes részét és lépését. A római katolikus egyházhoz hasonlóan az
Eukarisztia áll a hitéletének a középpontjában. A mise három fő részre van osztva; az elsőnél, amikor közösen imádkoznak a hívek, a második rész, ahol felolvassák a Bibliát, illetve a harmadik rész, amikor az Eukarisztia kerül bemutatásra. Minden egyes lépésnél meg van határozva, hogy a pap milyen imádságot mond el, és a hívek milyen mozdulatokat tegyenek meg. Az ortodox mise szinte óramű pontossággal játszódik le.
 
De sajnos éppenséggel az ortodox vallás ritualizáltsága éppen azt mutatja, hogy puszta vallás, és nem egyenl az élő hittel. Azért, mert az ortodox ember azt gondolja, hogy ha a rituálékon vesz részt, akkor ezzel a nagy vallási cselekedeteivel tetszeni tud majd Istennek. Ez a fajta mentalitás húzódott Káin gyilkos tette mögött, amikor dühös lett amiatt, mert Isten nem kedvelte az  hozományát annyira, mint Ábelét. Az a fajta gondolkodás, hogy ha egyfajta rituális cselekedetet hajtok végre, akkor azzal elfogadható leszek Isten eltt, de ami nem ad gyógyírt a bűnös léleknek.
 
Például ki tudta volna, hogy az ortodoxoknál az Evangélium nem a Krisztus váltságművéről szóló jó hírt jelenti, hanem az a könyv, amiben le vannak írva az Evangéliumi történetek.
 
Az ortodoxok emellett tisztelik a szenteket és Szűz Máriát. Csakhogy az a kérdés, hogy a vallási odaadásuk feléjük nem torkollik-e valóságos imádattá? Tudniillik az ortodox mise eltt belépéskor, de a mise alatt különböz szenteket, illetve Krisztust ábrázoló képeket kell megcsókolni, illetve azok eltt meghajolni, st akár a földön elttük heverni. Sőt az ortodox vallás középpontjában áll az ikonok „tisztelete”, vagyis kis képecskék tisztelete, amelyen különböz szentek, illetve Jézus Krisztus ábrázolva vannak. Úgy gondolják, hogy Isten mindenütt jelen van, de ezekben a képekben át lehet érezni a közvetlen jelenlétét.
 
Csakhogy rögtön felvetdik néhány alapvető kérdés: ha egy kép közvetíteni tudja Isten jelenlétét, ezzel nemde összetévesztik a Szentlélekkel? És ha képekre, ikonokra, feszületekre van szükségük, hogy átérezzék Isten jelenlétét, ezzel nemde bálvánnyá változnak ezek?
 
Ugyanis jóval kisebb dolgok is képesek bálvánnyá lenni szívünkben, például nagyevő embereknél a csokoládé. Másik, hogy ha megfigyeljük kételkedő Tamás történetét az Evangéliumokban, Jézus éppenséggel azért feddi meg Tamást, mert közvetlen, fizikai bizonyítékot akart Jézua feltámadásáról (mármint, hogy megérinthesse Jézus oldalát). Boldogok, akik nem látnak, és hisznek. Mi van a vak ortodoxokkal? Az tény, hogy egy kép felér ezer szóval, de egy kép sosem tartalmazhatja önmagában azt a pontos információt, ami szükséges a hitünkhöz, ami viszont egy pontos, szöveges leírásban van jelen.
 
Máriáról pedig azt tartják, hogy egész életén keresztül szeplőtlen és szűz maradt. Érdekes megfigyelni, hogy mintha istenivé emelik azáltal, hogy „Nagyasszonyunk”-nak, „Istennek Szülőjé”-nek, illetve az „Örökszűz Máriá”-nak nevezik, nagybetűvel.
 
Nagyon riasztó jelenség, hogy legalább is a román ortodox egyházban számos ortodox pap pénzért mond ki átkot más emberek felett. 
Az ortodox mise fénypontja az „Áldozat” bemutatása (szintén nagybetvel), ahol azt állítják, hogy az ortodox pap újból feláldozza Kriztust, aki átalakul a mise kenyerévé, illetve borává. St a kenyér felvágásának meg is van határozva, hogy milyen módon történik, és egy külön szivacsot is alkalmaznak arra, hogy a bor maradékát is feltörölják, hogy az ne essen le a földre. Az ortodox hívek pedig úgy imádkoznak röviden, hogy „Uram, irgalmazz”, csak hogy kár hogy nem hiszik el, hogy Krisztus meghalt értük, és elvette minden bűnüket. A Márk 10,17-19-ra hivatkoznak, hogy az üdvösség szerintük tettekből van, mint ahogyan a gazdag ifjúnak a törvényt kell betartania ahhoz, hogy üdvözüljön. Ezért még állításaik szerint soha nem lehet senkinek üdvbizonyossága, semmikor sem, ami azonban a Szentlélek munkájának egyértelmű bizonyítéka.
 
Az ortodox valláshoz még a gyónás is tartozik. Ennek része, hogy a hívőnek el kell mondania bűneit a pap jelenlétében. Azért, hogy a megalázottság érzetével átérezze bűnösségét, és bűneinek súlyát. Az ortodox hit szerint a gyónásnál a pap közreműködésén keresztül Isten személyesen jelen van, és a papnak hatalma van arra, hogy a bűnös embert feloldozza bűnei alól, sőt arra is, hogy büntetést is szabjon ki rá, ha úgy érzi, hogy nem volt kellően őszinte, illetve teljes.
 
Itt hadd gondolkodjunk el azon, hogy itt a papnak nyílik hatalma arra, hogy hatalmat gyakoroljon a vallásos hívő fölött, hiszen nem vagyunk mind tökéletesek. A gyónásnak, de a misének a célja így tehát az, hogy az ember egyre „jobb legyen”. Ez a fajta gondolkodás pedig teljesen ellentmond az Evangélium szellemének, miszerint az ember teljesen megromlott és bűnös, és csak Jézus áldozata törölheti el az ember bűneit, és amit csak Isten, és semmiféle pap nem tud megbocsátani. Az Evangéliummal nem az a cél, hogy a vallásos, rituális tetteinkkel „egyre jobbak legyünk”, és hogy a bűneinket időnként a gyónással eltöröljük, mintha egy krétás táblát letörölnénk, hanem hogy Isten Lelke újjászüljön minket, és hogy új teremtéssé tegyen minket.
 
Így tehát összefoglalásképpen mondhatjuk, hogy a római katolikusokhoz hasonlóan az ortodox emberekben is van egyfajta vágy, hogy megtapasztalhassák Isten jelenlétét, és szolgálni is akarják Őt, csak egyszeren helytelen módon. Így tehát ha ortodoxokkal találkozunk, el kell mondani nekik azt a boldogító jó hírt, hogy Jézus egyszer meghalt értük, és ezzel elvette minden bűnüket, ami által örök életük lehet. És azt, hogy nem vallási tetteik, vagy százszor elmondott imáik alapján fogadja el ket Isten, hanem Krisztus érdeméért.

7 komment

Címkék: ortodox kereszténység

A bejegyzés trackback címe:

https://hitvedelem.blog.hu/api/trackback/id/tr963332581

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

bandeirante 2011.11.18. 08:02:46

Nagyon érdekes cikk volt, sok hasznos infóval. Azért érzek egy kis fogalomzavart.
Olyan, hogy ortodox egyház nem létezik. Mint ahogyan olyan sem létezik, hogy protestáns egyház. Ortodox egyházak vannak, mindegyik önálló (autokefál). Van tehát magyar ortodox egyház, román ortodox egyház, stb. stb. Ezért nem lehet azt mondani, hogy ez egy "másik katolikus" egyház. Ráadásul ezzel további fogalomzavart teremtünk, mert létezik a görögkatolikus egyház, ami nem azonos az ortodox egyházzal, sőt, kifejezetten rossz viszonyban vannak egymással a görög ortodoxok és a görögkatolikusok.

Kéry Zsuzsanna · http://hitvedelem.blog.hu/ 2011.11.18. 10:57:59

@bandeirante: Köszönöm, ezt nem tudtam. A bizánci rítusú ortodoxia tehát államonként önálló, jól értem?

bandeirante 2011.11.18. 11:09:18

@Kéry Zsuzsanna: Igen, ezek nemzeti egyházak. Élükön általában egy pátriárka áll, tehát bukaresti pátriárka, moszkvai pátriákra, stb. Amolyan spirituális közösséget alkotnak, de nincs közöttük hierarchia. Mindannyian tisztelik a konstantinápolyi pátriárkát, de ez csak spirituális jellegű.

Meg kell továbbá különbözteti az ún. uniátus egyházakat, mint Magyarországon a görögkatolikus egyház. Ezek az egyházak megtartják a bizánci rítust, de elfogadják maguk felett a római pápa fennhatóságát. Az uniátus egyházakat lényegében a Habsburgok "hozták össze" a 18. században. Létezik Ukrajnában és Romániában is, de ott a helyi ortodox egyházak tűzzel-vassal üldözik őket.

Kéry Zsuzsanna · http://hitvedelem.blog.hu/ 2011.11.18. 15:28:49

@bandeirante: Köszönöm, ez nagyon érdekes és új volt számomra.

zzlatko 2012.03.06. 12:17:51

Valamint fontos megjegyezni, hogy az ortodoxok nem miséznek, hanem bekapcsolódnak a mennyei liturgiába, tehát helyesen: nem mise, nem istentisztelet, hanem "Isteni Liturgia"

Ráczné 2012.07.22. 19:43:56

Mi szeretünk hitvallást tenni még az ortodox egyházaknak is.:)
www.youtube.com/watch?v=7uMGS1hWi9w

Ráczné 2012.07.22. 19:47:07

Ezentúl emberhalász leszel." Lk 5.11.
Én emberhalászokká teszlek titeket' " (Mt 4,18-19)
:)