HTML

Hitről szóló blog

"[A béreaiak] napról napra kutatták az Írásokat, hogy valóban így vannak-e ezek a dolgok." (ApCsel 17,11) _________________ "Testvéreim, ne legyetek gyermekek a gondolkozásban, hanem a rosszban legyetek kiskorúak, a gondolkozásban ellenben érettek legyetek." (1Kor 14,20)

Utolsó kommentek

Címkék

abortusz (3) antiszemitizmus (3) ateizmus (4) Atya (1) az ember felépítése (1) a halál és ami utána van (2) a hit fegyvere (1) a hívő jutalma (1) a kereszt munkája (2) a szenvedés értelme (1) a viskó kritika (1) biblia (5) bibliai próféciák (4) biblikus gyereknevelés (3) biblikus kereszténység (29) biblikus lelkigondozás (2) buddhizmus (2) bűn (5) c.s. lewis (1) cursillo (3) D.M. Panton (1) dalai láma (2) dave hunt (8) dinoszauruszok (1) egység krisztusban (3) Egyszerű fordítású Biblia (2) elragadtatás (1) első feltámadás (1) elveszíthető-e az üdvösség (8) emerging-keresőcentrikus-posztmodern egyház (13) én halála (2) én megtagadása (2) Eszménykép és valóság (3) evangélium (15) evangelizáció (7) evolúció-teremtés (16) Ezeréves Királyság (7) féloldalas tanítások (1) feltételek az Igében (1) fiúság (1) G.H. Lang (4) győzelmes keresztény élet (11) gyülekezet (17) gyülekezeti élet (2) hinduizmus (1) hit (6) hitélet problémái (1) hitvédelem (6) hit és cselekedetek (2) hívő élet nehézségei (9) homoszexualitás (2) hústest (2) húsvét jelentése (1) igazság (1) igaz és hamis megtérés (8) imádság-imádkozás (4) Istennel járni (1) istentisztelet (12) isten imádása (8) Isten munkája (1) ítélet (1) ítélkezés (1) izrael (2) jézus (11) Jób magyarázata (1) john macarthur (2) jutalom (3) Kánaán (1) karizmatikusság (3) katolicizmus (5) katolikus pap (4) kegyelem (2) kereszt (1) kereszténység (3) keresztényüldözés (1) keresztény filmek (1) keresztség-bemerítés (2) királyság (1) közösség (1) Krisztus a hívőben (1) Krisztus a mennyben (1) Krisztus bennünk (1) Krisztus és a Gyülekezet egysége (1) Krisztus ítélőszéke (5) Krisztus teljessége (1) Krisztus Teste (2) kritika (6) különbségtétel (1) külső sötétség (1) laodicea (1) lelkigondozás (1) megagyülekezetek (2) megszentelődés (1) megtérés (9) megtéréstörténet (5) méltónak lenni a jutalomra (2) mennyek királysága (2) menyegző (2) miért teremtett az Isten embert (1) misztikus-kontemplatív-spirituális (14) müller györgy (1) new age-okkultizmus-ezotéria (9) nincsrecept (3) növekedés (6) óember (1) őrállók (1) ortodox kereszténység (2) pészach (1) posztmodern egyház (4) prédikáció (3) pszichológia az egyházban (2) ray comfort (3) Rick Warren-céltudatos (2) rick warren-céltudatos (1) segítség (1) segítség a szenvedésben (1) Stephen Kaung (2) szabadítás (1) szabadság (3) szellem lélek test (2) Szent Szellem munkája (2) szenvedés (1) szivárványszínű szvasztika (2) T. Austin-Sparks (3) tanítvánnyá tétel (2) teológiai különbségek oka (1) teremtés (1) tévtanítások az utolsó időkben (12) tévtanítók (9) the berean call (1) tíz szűz példázata (1) tozer (1) üdvösség (16) új ember (1) Új és és új föld (1) Új Jeruzsálem (1) új reformáció (2) univerzalizmus (1) uralkodás Krisztussal (3) úrvacsora (1) vallás (2) végidők (1) william paul young (1) Címkefelhő

Mi szeretjük az ateistákat

2012.04.23. 23:42 Kéry Zsuzsanna

 Ray Comfort oldalán találtam az alábbi írást; szerintem jópofa, ezért megosztom itt is:

 

"Hogyan fejezhetjük ki a szeretetünket valaki iránt? Például úgy, hogy veszünk neki egy értékes gyűrűt. Ez hatásos bizonyíték lehet, hiszen nyilvánvalóan valamiféle áldozatot kellett hoznunk érte. A gyűrű többet mond a szavaknál is – ha elhisszük. Mert ha az illető, akit szeretünk, úgy dönt, hogy nem hiszi el, hogy szeretjük, azzal nem nagyon tudunk mit csinálni.

Nemrégiben Új-Zélandon jártam, ahol helyi keresztények egy egyetemen, úgy százötven főnyi hallgatóság előtt  nyilvános vitát szerveztek köztem és egy ateista között. A kezdés előtt egy magas, laza pasi, Ryan jött oda hozzám nagy lelkesedéssel, és kb. a következőket mondta: „Micsoda megtiszteltetés találkozni veled, Ray! Az interneten megnéztem videóidat, elolvastam a könyveidet, és most végre személyesen is találkozhatunk! Annyira izgatottan várom ezt a vitát!” Majd a széke felé indult, de utánaszóltam: „Melyik oldalon állsz?” mire így felelt: „Ellene vagyok mindennek, ami mellett Te kiállsz.”

Amikor lehetőség nyílt rá, Ryan feltett néhány jó kérdést, amelyeket a legjobb ismereteim szerint megválaszoltam. Ryan másnap egy újabb találkozón is megjelent, ahol beszédet tartottam, majd egy gyülekezeti programon is végighallgatott, vagy egy órán keresztül.

Utána leültünk kicsit beszélgetni, dedikáltam neki az egyik könyvemet (a címe: Elvezethetünk egy ateistát a bizonyítékig, de nem kényszeríthetjük, hogy gondolkodjon is), fotózkodtunk, sőt, még segített a könyves asztalunknál is. Tényleg érdekelt Ryan, és nagyon jól esett, amikor az este végén azt mondta: „Öregem, csak tudnám, miért bírlak ennyire!” Maga az a tény, hogy érezte az iránta való szeretetemet és törődésemet hatásosabb volt minden érvnél, amit Isten létezése mellett felhozhattam volna.

Vannak olyan ateisták, akik úgy olvasnak el mindent, amit írok, mintha gyűlölném őket, pedig még a „Pokol” nevű hellyel kapcsolatos figyelmeztetésem is szeretetből fakad. Megvádolnak, hogy a könyveim árusításából és az evangéliumból húzok hasznot, azonban ötezernél is több alkalommal hirdettem az Igét az utcán és nyilvános helyeken, és sosem kaptam érte semmit. Azért csinálom, mert szeretem az embereket, és nem mindegy számomra, hogy hol töltik az örökkévalóságot. Ha nem így lenne, nem fárasztanám magamat az utcai prédikálással és a könyvírással. Mielőtt kereszténnyé lettem, sikeres cégem volt, amiből most is jól megélnék, de azt választottam, hogy az időmet azzal töltsem, hogy másoknak érveljek arról: gondolják meg, hol akarják tölteni az örökkévalóságot. Nem nagy áldozat ez részemről, mégis a szeretetem kézzelfogható kifejeződése eziránt a haldokló világ iránt. Ha nem hiszik ezt el nekem, azzal nem nagyon tudok mit csinálni. 

A világ legnagyobb része tudja, hogy Jézus áldozatul adta az életét a kereszten, de nem értik, miért. Valójában ez egy jogi procedúra volt. Mi hazugsággal, lopással, istenkáromlással, kéjvággyal, házasságtöréssel, gyűlölettel, paráználkodással, önzéssel, [ellene való lázadással] stb. megszegtük Isten Törvényét. Ez a Törvény azt mondja, hogy bűnös törvényszegők vagyunk, akik a világegyetem Bírája előtt állunk. Isten börtöne, egy szörnyűséges hely felé tartunk, aminek a neve: pokol. A jó hír azonban az, hogy a kereszten elvégzett áldozatával Jézus megfizette a nekünk járó büntetést. Ez azt jelenti, hogy a Názáreti Jézus kínhalála és feltámadása révén Isten jogszerűen megszüntetheti az ellenünk folyó eljárást; eltörölheti a halálos ítéletünket, és a Jézusban való hit és a megtérés által örök életünk lehet, mert a „bírságot” kétezer évvel ezelőtt megfizették. Ahogyan a Biblia mondja: "Isten azonban abban mutatta meg rajtunk a szeretetét, hogy Krisztus (a Messiás, a Felkent) már akkor meghalt értünk, amikor bűnösök voltunk" (Róma 5,8). Ez a bizonyítéka a szeretetének. Csak rajtunk múlik, hogy elhisszük-e."

Ray Comfort: Home from New Zealand

 

 

6 komment

Címkék: evangélium ateizmus ray comfort

A bejegyzés trackback címe:

https://hitvedelem.blog.hu/api/trackback/id/tr594469652

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

krüger 2012.04.24. 07:40:47

Köszönöm, tényleg jópofa cikk.

Tapasztalataim szerint a hitvitáknak semmi értelmük nincsen. Már ezer éve is voltak hitviták pl. zsidók és keresztények között, később katolikusok és protestánsok, vagy éppen mondjuk lutheránusok és kálvinisták, vagy anabaptisták vagy éppen mormonok között. Amennyire tudom, még soha senki nem változtatta meg a véleményét ilyen hitvita nyomán. Megesik, hogy egy ateista megtér, vagy egy hívő ateista lesz, de az nem ilyen hitviták nyomán fog megtörténni.

Az ateistákkal az szokott lenni, hogy követelni kezdik, hogy akkor mondjál bizonyítékot Isten létére. Aztán ha mondok, akkor közlik, hogy az szerintük nem úgy van. És ezen a ponton nagyjából le is zárul a vita. Azért persze a kérdések elől nem kell kitérni, érdemes mindenre válaszolni. Mert válaszok vannak, de hogy ki mit kezd a válaszokkal, az már más kérdés.

meglévő alap 2012.04.24. 22:12:46

A hit elfogadásának illetve elutasításának kérdése mindig is a hit titkának kérdése volt, részben abból kiindulva, hogy a hit Isten ajándéka. Azonban az Igével Pál szavaival élve elő kell állni, akár alkalmas, akár alkalmatlan. Bár igaz, hogy manapság főként úgy érezhetjük, hogy nehéz meggyőzni bárkit is hitünk megvallásával. Bíznunk kell azonban Isten emberi tulajdonságokat átformálni képes erejében.

Kéry Zsuzsanna · http://hitvedelem.blog.hu/ 2012.04.24. 22:46:22

@krüger: Én is rájöttem az évek alatt, hogy magának a vitatkozásnak nem sok értelme van. De azért mégsem szeretem elintézni a dolgot annyival, hogy hinni kell és kész, hiszen hogyan kívánhatom meg bárkitől, hogy olyasmiben higgyen, aminek nem lehet legalább valamiféle racionális magyarázatát adni?

Péter apostol írja:

2 Pt 3,15 Ellenben az Urat, a Krisztust tartsátok szentnek szívetekben, és legyetek készen mindenkor számot adni mindenkinek, aki számon kéri tőletek a bennetek élő reménységet.
3,16 Ezt pedig szelíden és tisztelettudóan, jó lelkiismerettel tegyétek, hogy amivel rágalmaznak titeket, abban megszégyenüljenek azok, akik gyalázzák a ti Krisztusban való jó magatartásotokat.

Én úgy látom, hogy Isten tiszteli annyira az ember szabad akaratát, hogy aki keresi Őt, az talál elegendő, sőt bőséges bizonyítékot, aki meg elutasítja Őt, az is talál megfelelő elméletet arra, hogy ezt megtehesse.

Kéry Zsuzsanna · http://hitvedelem.blog.hu/ 2012.04.24. 22:48:14

@meglévő alap: Kolossé 4,5 "Bölcsen viselkedjetek a kívül állók iránt, a kedvező alkalmakat jól használjátok fel.
4,6 Beszédetek legyen mindenkor kedves, sóval fűszerezett, hogy így mindenkinek helyesen tudjatok felelni."

Mert a hit hallásból van :)

Zsolt520 (Kovács Zsotza Zsolt) · http://zsotza.blogspot.com 2012.05.19. 06:02:30

Nagyon JÓ,érthető nyelvezettel szóló írás!
Gondolom/sejtem a fordítást Te Készítetted,Zsuzsa...
(Ha igen: köszönöm a fordítást,és a publikálást,ha nem akkor "csak" az utóbbit.) Érezni,hogy Ray Comfort "komfortosan" mozog a kereszténységen kívüli "zónában" ("A Világ") beszéli a keresztény kultúrán kívüli "kinn szülöttek" nyelvét.

Ez -szerintem-nagyon fontos ahhoz,hogy beszélni tudjunk a nem hívő/nem keresztény embertársainkkal,és megpróbáljuk a lehetetlent: szellemi kommunikációs "hidat" építeni, és az előítéletek falait lebontani: nem "robbantani",mert abból csak sérülések,sértődések származnak.

Az ilyen "missziózást" értem a "robbantás" alatt: >>Nyisdmeg_a_szívedet_fogaddbe_Jézust_és_aztán_jönnek_a_hatalmas_áldások_csakgyőzzed_(el)kapni!!!!<<

Ahogy jobban megismertem a Szentírást, és a történelmet, rá kellett döbbennem: aki a Bibliát ma tanítja,
"tolmácsolnia" kell a több évezredes Közel-keleti kultúrában megfogalmazott tanításokat -érthetően,mai,közérthető nyelven,-úgy,hogy nagyon sok Bibliai kifejezés,
amit 100 évvel ezelőtt értett egy átlagos,templomba járó ember, kortársaink előtt már ismeretlen,vagy erősen félreérthető:"Megváltó,bűn,üdvösség,megszentelődés,Isten báránya, stb..."

Ezért is vallom: a Szentírás tanítása,és a gyülekezetek pásztorolása teljes embert kíván,-aki jó esetben- beszéli a "Világiak" nyelvét,közöttük élt,dolgozott,sőt: szereti őket,látja bennük az Értékes Embereket,-nem pedig a biztonságos vallásos betonbunkerből ment a teológiára,és a diplomaosztás után egyből gyülekezetet kezd pásztorolni,úgy,hogy kevés fogalma van a "Külvilágról",és nem tudja érteni a nem keresztény embereket,hanem csak egyirányú,kinyilatkoztatós, prédikációnak nevezett kommunikációra képes.

Kéry Zsuzsanna · http://hitvedelem.blog.hu/ 2012.05.20. 12:42:25

@Zsolt520: Köszönöm az elismerő szavakat :) Én is szeretem Ray Comfort írásait, pontosan amiatt, amit Te is mondasz. Nem volnulhatunk ki szerzetesként a világból, és én is rosszul vagyok a kegyes, ájtatos beszédtől (főleg, ha nincs is mögötte tartalom).

Azzal kapcsolatban, hogy más kulturális közegben élünk, és ez néhol akadályozza a Biblia hasonlatainak teljesebb megértését, nagyon érdekes megtapasztalásom volt az elmúlt időszakban. A szomszédaimmal (falun lakunk, de szintén városi emberek) le kellett vágnunk egy bárányt, mert az utcabeli kutyák megtámadták és összemarcangolták (a bárányokat fűnyírás céljából vásárolták szomszédaim, igen felelőtlenül és meggondolatlanul).
Én akkor értettem meg igazán, mit jelent az "Isten Báránya" kifejezés, amikor láttam a bárányokat szenvedni, és az egyiket a kezünk közt, a mi kezünk által meghalni (az állatorvos nem vállalta a levágást). Tökéletesen némák voltak a fájdalom és a haldoklás közepette is, és valóban a tökéletes ártatlanságot képviselték.
Megértettem, miért vagyunk mi a nyáj, és miért Jézus a jó Pásztor, mert láttam, hogyan viselkedtek a bárányok, amikor a kutyák üldözték őket. Próbáltak összebújni, de ellenállást nem fejtettek ki.
Nagyon-nagyon megrázó élmény volt, különösen így a dolog spirituális vetületével együtt (amit persze nem mulasztottam el a szomszédaimnak sem kifejteni).