HTML

Hitről szóló blog

"[A béreaiak] napról napra kutatták az Írásokat, hogy valóban így vannak-e ezek a dolgok." (ApCsel 17,11) _________________ "Testvéreim, ne legyetek gyermekek a gondolkozásban, hanem a rosszban legyetek kiskorúak, a gondolkozásban ellenben érettek legyetek." (1Kor 14,20)

Utolsó kommentek

Címkék

abortusz (3) antiszemitizmus (3) ateizmus (4) Atya (1) az ember felépítése (1) a halál és ami utána van (2) a hit fegyvere (1) a hívő jutalma (1) a kereszt munkája (2) a szenvedés értelme (1) a viskó kritika (1) biblia (5) bibliai próféciák (4) biblikus gyereknevelés (3) biblikus kereszténység (29) biblikus lelkigondozás (2) buddhizmus (2) bűn (5) c.s. lewis (1) cursillo (3) D.M. Panton (1) dalai láma (2) dave hunt (8) dinoszauruszok (1) egység krisztusban (3) Egyszerű fordítású Biblia (2) elragadtatás (1) első feltámadás (1) elveszíthető-e az üdvösség (8) emerging-keresőcentrikus-posztmodern egyház (13) én halála (2) én megtagadása (2) Eszménykép és valóság (3) evangélium (15) evangelizáció (7) evolúció-teremtés (16) Ezeréves Királyság (7) féloldalas tanítások (1) feltételek az Igében (1) fiúság (1) G.H. Lang (4) győzelmes keresztény élet (11) gyülekezet (17) gyülekezeti élet (2) hinduizmus (1) hit (6) hitélet problémái (1) hitvédelem (6) hit és cselekedetek (2) hívő élet nehézségei (9) homoszexualitás (2) hústest (2) húsvét jelentése (1) igazság (1) igaz és hamis megtérés (8) imádság-imádkozás (4) Istennel járni (1) istentisztelet (12) isten imádása (8) Isten munkája (1) ítélet (1) ítélkezés (1) izrael (2) jézus (11) Jób magyarázata (1) john macarthur (2) jutalom (3) Kánaán (1) karizmatikusság (3) katolicizmus (5) katolikus pap (4) kegyelem (2) kereszt (1) kereszténység (3) keresztényüldözés (1) keresztény filmek (1) keresztség-bemerítés (2) királyság (1) közösség (1) Krisztus a hívőben (1) Krisztus a mennyben (1) Krisztus bennünk (1) Krisztus és a Gyülekezet egysége (1) Krisztus ítélőszéke (5) Krisztus teljessége (1) Krisztus Teste (2) kritika (6) különbségtétel (1) külső sötétség (1) laodicea (1) lelkigondozás (1) megagyülekezetek (2) megszentelődés (1) megtérés (9) megtéréstörténet (5) méltónak lenni a jutalomra (2) mennyek királysága (2) menyegző (2) miért teremtett az Isten embert (1) misztikus-kontemplatív-spirituális (14) müller györgy (1) new age-okkultizmus-ezotéria (9) nincsrecept (3) növekedés (6) óember (1) őrállók (1) ortodox kereszténység (2) pészach (1) posztmodern egyház (4) prédikáció (3) pszichológia az egyházban (2) ray comfort (3) Rick Warren-céltudatos (2) rick warren-céltudatos (1) segítség (1) segítség a szenvedésben (1) Stephen Kaung (2) szabadítás (1) szabadság (3) szellem lélek test (2) Szent Szellem munkája (2) szenvedés (1) szivárványszínű szvasztika (2) T. Austin-Sparks (3) tanítvánnyá tétel (2) teológiai különbségek oka (1) teremtés (1) tévtanítások az utolsó időkben (12) tévtanítók (9) the berean call (1) tíz szűz példázata (1) tozer (1) üdvösség (16) új ember (1) Új és és új föld (1) Új Jeruzsálem (1) új reformáció (2) univerzalizmus (1) uralkodás Krisztussal (3) úrvacsora (1) vallás (2) végidők (1) william paul young (1) Címkefelhő

Mi a lectio divina, és miért veszélyes?

2012.11.03. 16:07 Kéry Zsuzsanna

Az alábbi írás a Lighthouse Trails Research blogról származik, az eredeti cikk ide kattintva érhető el: Lectio Divina: What it is, What it is Not and Why it is a Dangerous Practice?

Lectio divina – Egyre többet hallani róla napjainkban; tömegével jelennek meg erről szóló könyvek, és egyre növekvő számban írnak róla, ajánlják, tanítják evangéliumi/protestáns szerzők, tanítók, igehirdetők. Egyesek azt gondolják, hogy a lectio divina mindössze azt jelenti, hogy lassan felolvasunk egy szakaszt az Igéből (vagy „imádkozzuk az Igét”), majd elmélkedünk, gondolkodunk rajta. Igen, ez is része lehet.

Azonban ha a misztikusokat vagy kontemplatívokat kérdezzük (és márpedig ki tudná náluk jobban?), el fogják mondani, hogy a lectio divina lényege minden esetben az, hogy veszünk egy részt a Szentírásból (vagy egyéb iratokból), lassan elolvassuk, majd meditálunk rajta (újra és újra ismételgetjük), végül leszűkítjük az egészet addig, amíg a kiválasztott szakaszból nem marad más, csak egy szó vagy rövid szókapcsolat. Kapunk tehát egy Igéből származó, mantraszerű szót vagy kifejezést, amelynek, a kontemplatívok szerint, perceken keresztüli ismételgetése segít megszabadulni a gondolatoktól és minden egyébtől, ami elvonná a figyelmünket - és ekkor, mondják, meghallhatjuk Isten hangját, megérezhetjük a jelenlétét.

A kontemplatív miszticizmus úttörője, Thomas Keating elmagyarázza, hogy mi nem lectio divina. Nem hagyományos bibliatanulmányozás, nem megértési és épülési célú igeolvasás, és nem igeimádkozás (bár az Ige imádkozása lehet része a lectio divinának, amikoris kiválasztanak egy szót vagy kifejezést az Igéből, hogy arra koncentrálva jussanak be „Isten jelenlétébe”.) Keating azt mondja, hogy a lectio divina bevezet a még erőteljesebb gyakorlatokba: a kontemplatív imádságba és a körkörös imába (centering prayer).

Míg néhányan azt gondolják, hogy a lectio divina csak lassú igeolvasást jelent, és mi ezzel a baj, a valódi veszély az egyetlen szóra, illetve kifejezésre összpontosuló koncentrációban van, ami a „csend”-be való merüléshez vezet. Nyilvánvalóan semmi rossz nincs abban, ha az Igét lassan, alaposan és elgondolkodva olvassuk. A hangsúly azonban a gondolkodáson van. A keleti típusú meditációban (ahogyan a kontemplatív imában) a gondolat az ellenség. A keleti típusú misztikus, Anthony De Mello: Sadhana: A Way to God (Sadhana: Istenhez vezető út)  c. könyvében kitér a gondolatokkal kapcsolatos problémára:

"Az elme lecsendesítése rendkívül nehéz feladat. Mily nehéz megakadályozni, hogy folyton csak gondolkodjon, gondokodjon, mindig csak gondolkodjon vég nélkül! Hindu mestereinknek Indiában van egy mondása: egyik tüskével szedik ki a másikat. Ez alatt azt értik, hogy bölcs dolog az egyik gondolatunkat arra használni, hogy megszabaduljunk az összes többitől, ami az elménkbe tolul. Egy gondolat, egy kép, egy kifejezés, mondat vagy szó megfelel erre a célra (28. old. az angol kiadásban)."

Jan Johnson, szellemi vezető[nő], When the Soul Listens: Finding Rest and Direction in Contemplative Prayer (kb.: Amikor a lélek figyel: Megnyugvás és útmutatás a kontemplatív imádságban) c. könyvében hasonlóképpen úgy vélekedik, hogy a gondolatok csak útban vannak, az elmét le kell csendesíteni:

A kontemplatív imádság a legegyszerűbb formájában nem más, mint egy ima, amelyben elcsendesítjük a gondolatainkat és érzelmeinket, és Magára Istenre koncentrálunk. Ezáltal nagyobb eséllyel leszünk tudatában Isten jelenlétének, és könnyebben meghalljuk a hangját, amellyel kiigazít, vezet és irányít bennünket (16. old.)

Ray Yungen elmagyarázza, milyen is ez a fajta csend, amelyet a misztikusok keresnek:

Amikor [Richard] Foster a csendről beszél, nem a külső csendességre gondol. A Prayer: Finding the Heart’s True Home (Kb. Imádság: Amikor a szív otthonra lel) c. könyvében Foster a lélegzet-ima gyakorlatát ajánlja (122. old.), aminek a lényege, hogy kiválasztunk egy szót vagy rövid kifejezést, és a lélegzetvételünk ütemére ismételgetjük. Ez bizony klasszikus kontemplatív miszticizmus. [Ugyanebben a könyvben Foster] idéz egy misztikustól, aki a következőt tanácsolja: „Egyetlen gondolattal kell megkötöznöd az elmédet!” (...) Egyszer megemlítettem Foster lélegzet-imás módszerét egy kereszténnyé lett, egykori New Age-es ismerősömnek, aki meglepetten jegyezte meg: „Én is ugyanezt csináltam, amikor még benne voltam az ashtanga jógában!” (A Time of Departing, 75. old.)

A lectio divinában az ismételgetett szó vagy kifejezés végül elveszítheti a jelentését, és ez az újra és újra visszatérő, ismételgetett hang megváltozott tudatállapotba kerítheti a gyakorlóját. Yungen szavaival:

„Természetellenes, a normális válaszreakcióinkkal és a valódi imádsággal gyökeresen ellentétes dolog az elménket egyetlen gondolaton járatni. Az egyszerű logika is azt mondatja velünk, hogy szavak ismételgetésének nem lehet racionális értelme. Például, ha valaki telefonon felhívna, és folyton csak a nevünket vagy valami más kifejezést ismételgetne, mennyire találnánk épületesnek? Semennyire, nyilván – és nagyon hamar letennénk a kagylót. Istennel miért lenne ez másképp? Ha pedig Isten jelenléte nincs meg, micsoda lehet vajon az a jelenlét, ami fényként jelenik meg a meditáció során, és hamis istenérzetet kelt belül? (A Time of Departing, 76. old., kiemelés tőlem.)

Yungen arra buzdítja a hívőket, hogy „az ima célja ne az legyen, hogy megkötözzük az elmét egy szóval vagy szókapcsolattal, hogy ezáltal misztikus transzállapotot váltsunk ki, hanem inkább használjuk az agyunkat, hogy az Isten kegyelmében és dicsőségében gyönyörködhessünk. Ez volt Pál apostol tanácsa is a gyülekezeteknek: „Igyekezzél, hogy Isten elõtt becsületesen megállj, mint oly munkás, a ki szégyent nem vall, a ki helyesen hasogatja az igazságnak beszédét.” (2Tim 2,15) és „mindenkor imádkozunk” (2 Thessz 1,11), azaz beszéljünk Istenhez teljes szívünkből és elménkből." (A Time of Departing, 75. old.)

Hogy segíteni tudjunk ismerőseinknek, szeretteinknek abban, hogy ne legyenek a kontemplatív spriritualitás és a szellemi megtévesztés áldozatai, nagyon lényeges megértenünk, hogyan játszik a lectio divina alapvetően fontos szerepet a mélyebb meditatív gyakorlatokhoz vezető úton. Az a „jelenlét”, amelyet a szavak vagy kifejezések ismételgetése által (illetve lélegezetre vagy egy tárgya való koncentrálással) kiváltott „csendes”, megváltozott tudatállapotok során megtapasztalnak, nem Isten jelenléte. Isten arra szólít fel a Bibliában, hogy ne végezzünk különféle gyakorlatokat vagy formulákat (ahogyan Thomas Keating a lectio divinát nevezi), annak érdekében, hogy misztikus élményeket szerezzünk (5Mózes 18,9-11). Úgy véljük tehát, hogy fontos és nagyon is indokolt a lectio divinával kapcsolatos komoly figyelmeztetés.

Néhány szerző, aki keresztényeknek ír, és a lectio divinát propagálja (zárójelben a könyv címe):

David Crowder (Praise Habit)
Kyle Strobel (Metamorpha)
Richard Foster (több helyen)
Professor J. Budziszewski (a How to Stay Christian in College szerzője) – a Focus on the Family website-on lectio divinára buzdítja a hallgatókat, és ír is róla a könyvében (Ask Me Anything).
Dan Kimball (The Emerging Church)
Tony Jones (Divine Intervention)
David Benner (Opening to God: Lectio Divina and Life as Prayer)
Eugene Peterson (Eat This Book)
Ken Boa (Healthy Spirituality)
Eugene Peterson (Message Bible for Kids)

----- A tanulmányhoz szerintem fontos hozzátenni Jézus szavait: "Én vagyok az út, az igazság és az élet; senki sem mehet az Atyához, csakis énáltalam." (Jn 14,6) Tehát semmilyen eszközzel, módszerrel nem kerülhetünk kapcsolatba Istennel, egyedül csakis Jézuson keresztül vezet az út az Atyához. Ha valaki mégis úgy érzi, istenélménye van a kontemplatív, szemlélődő gyakorlatok során, komolyan el kell gondolkoznia rajta, hogy vajon kivel került kapcsolatba. Jusson eszébe, hogy az Úr Jézust hívja segítségül, ha kicsit sötétebbre (félelmetesebbre, ijesztőbbre) sikerül az "istenivel való kapcsolatfelvétel", mint ahogyan tervezte.

16 komment

Címkék: tévtanítások az utolsó időkben misztikus-kontemplatív-spirituális

A bejegyzés trackback címe:

https://hitvedelem.blog.hu/api/trackback/id/tr474887080

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Zsolt520 (Kovács Zsotza Zsolt) · http://zsotza.blogspot.com 2012.11.04. 05:35:50

Köszönöm a postot,Zsuzsa!

Bocsánat, ha kicsit "off" leszek...

Szomorú,hogy evvel,és hasonló tévtanításokkal kapcsolatban kevés tiszta, erős, leleplező felvilágosítást lehet olvasni lelkészektől, egyházi (szak)emberektől.
Október 31.-én van minden évben a "Reformáció emléknapja". Szomorúan tapasztalom,hogy nem tudunk mit kezdeni a reformációval. Jellemzőek a múltba-merengések,zengedező,krizantémillatú szóvirágok,ünnepi gálaestek,koncertek,kiállítások, konferenciázások. Csak a nagy sürgés-forgás-nyüzsi közben a lényeg tűnik el: mi az aktualitása a reformációnak ma, a magyar kereszténységben? Milyen területeken nem tértünk még vissza a Bibliai alapokhoz? De sokan inkább nem fogalmaznak meg kényes kérdéseket, mert kiderülhet: sokat kell még fejlődnünk,sok tévedésből kellene megtérnünk. A reformáció,és a hitvédelem ügye párhuzamosan halad,-ha élnek. A hitvédelem ügye még a protestáns egyházi vezetők többsége között is közömbös,mert nincs idejük a feladatukra(!), mert fontosabb a politika,a kultúra,a szponzorokkal a jó kapcsolat,és a jó médiaszereplés.
(Tisztelet a kevés kivételnek!)

Így a hitvédelem, a hamis tanítások leleplezése többnyire a szürke, laikus keresztényekre marad,akik a szabadidejükből,és a pénzükből szolgálnak,sokszor szellemi ellenszélben,semmilyen támogatást nem kapva. Ez a helyzet is mutatja,hogy újra érett a helyzet a reformációra!

firecrest 2012.11.04. 20:37:34

1. Mózes 5:18 9-14. Nem említ meditációt.
2. Miért ne lehetne Jézussal kapcsolatba kerülni ilyen módon?
3. Valahogy ki kell zárni a külvilágot, hogy Istennel lehessünk és elmélyülhessünk az Ő tanításában.

Kéry Zsuzsanna · http://hitvedelem.blog.hu/ 2012.11.04. 21:57:08

@firecrest: 1. meditációt nem, de egyéb okkult módszereket igen. A meditáció misztikusok által leírt formája is okkult módszer.
2. Mert Jézus egy személy, és személyek között értelmes kommunikáció folyik. Ha kiüresítem a gondolataimat, ill. egy szót ismételgetek, az nem értelmes kommunikáció.
3. Ezzel teljesen egyetértek, de ha megnézed, a lectio divina nem a tanításban való elmélyülésről szól, hanem egy meditációs technika; eszköz a megváltozott tudatállapot elérésére.

Kéry Zsuzsanna · http://hitvedelem.blog.hu/ 2012.11.04. 21:59:05

@Zsolt520: Ámen, köszönöm a hozzászólást!
Szerintem egyébként akit vezető létére nem izgat a hitvédelem, annak a hite is eléggé gyerekcipőben járhat.

krüger 2012.11.15. 00:55:43

Szerintem annak járhat eléggé gyermekcipőben a hite, aki mindenhol ellenséget szimatol, lépten-nyomon a Sátán művét véli felfedezni mindenben, ami nem egyezik a saját elképzeléseivel. Ez az úgynevezett "neofita buzgóság".

Kéry Zsuzsanna · http://hitvedelem.blog.hu/ 2012.11.15. 08:46:45

@krüger: Szegény Péter apostol, a maga neofita buzgóságával ezt bírta mondani:

"Legyetek józanok, vigyázzatok, mert ellenségetek, az ördög mint ordító oroszlán jár szerte, keresve, kit nyeljen el: álljatok ellene a hitben szilárdan"...
(1Pt 5,8-9)

krüger 2012.11.16. 07:13:05

@Kéry Zsuzsanna: Bizony. A mestere meg ezt bírta mondani:

"Ha pedig tudnátok, hogy mit jelent: irgalmasságot akarok és nem áldozatot, nem ítélnétek el az ártatlanokat," Máté 12.7.

Őszintén mondom, rossz lehet úgy élni, hogy minden sarkon, minden mondatban, megnyilvánulásban kutatjuk ördög művét, a megtévesztést, a becsapást, a rászedést. Szerintem a keresztényi/keresztyéni életnek az örömről kéne szólnia, nem a gyanakvásról és mások ekézéséről hitvédelem címszó alatt.

Kéry Zsuzsanna · http://hitvedelem.blog.hu/ 2012.11.16. 13:36:03

@krüger: Mutasd meg légyszíves, hogy az Ige hol nevezi ártatlanoknak a tévtanítókat.

krüger 2012.11.16. 17:17:05

@Kéry Zsuzsanna: Mutasd meg légy szíves hogy az Ige hol ad a tévtanítókról olyan meghatározást, melynek alapján minden józan ésszel bíró ember bizonyossággal el tudja dönteni, hogy ki a tévtanító, és ki nem.

krüger 2012.11.16. 17:25:25

Hogy valami pozitívumot mondjak, az én kedvenc tanítóm Andrew Wommack. Bőségesen lehet róla anyagot találni, magyarul is. Természetesen tudom, hogy sokak szerint ő tévtanító, de nem nagyon izgat. A kereszténység (és más vallások) története egyben annak a története is, hogy különböző csoportok hogyan bélyegzik egymás vezéralakjait tévtanítónak, tanítványaikat pedig tévelygő kárhozottaknak. Ma sincs ez másként.

Kéry Zsuzsanna · http://hitvedelem.blog.hu/ 2012.11.16. 19:33:09

@krüger: Ha a gonosz emberek sanda pillantások közben csavargatnák a bajszukat, nem sok értelme lenne a többieket óva inteni, hiszen mindenki tisztán látná, mi a helyzet. Vagy álljon itt Jean-Luc Picard szavaival: "Villains who twirl their mustaches are easy to spot.Those who cloak themselves in good deeds are well camouflaged."

De Jézust is idézhetem, ha már ez egy hitvédelmi blog:

"Óvakodjatok a hamis prófétáktól, akik juhok ruhájában jönnek hozzátok, de belül ragadozó farkasok." (Mt 7,15)

És igenis indokolt résen lenni, mert:

"Sok hamis próféta támad, és sokakat megtévesztenek." (Mt 24,11)

"Mert hamis krisztusok és hamis próféták állnak majd elő, jeleket és csodákat tesznek, hogy megtévesszék - ha lehet - a választottakat is." (Mt 24,24)

Péter apostol se finomkodik:

"De voltak a nép körében hamis próféták is, mint ahogyan közöttetek is lesznek hamis tanítók, akik veszedelmes eretnekségeket fognak közétek becsempészni. Ezekkel megtagadják az Urat, aki őket megváltotta, így gyors pusztulást hoznak magukra.
Sokan fogják követni kicsapongásaikat, akik miatt káromolni fogják az igazság útját,
benneteket pedig szép szavakkal fognak kifosztani kapzsiságukban. Ellenük már régóta készen van az ítélet, és nem kerülik el kárhozatukat." (2Pt 2,1-3)

János apostol is gyanakvó természet lehetett:

"Szeretteim, ne higgyetek minden léleknek, hanem vizsgáljátok meg a lelkeket, hogy azok az Istentől valók-e, mert sok hamis próféta jött el a világba." (1Jn 4,1)

Végül pedig Júdás apostol buzdít a hitvédelemre:

"Szeretteim, miközben teljes igyekezettel azon fáradoztam, hogy közös üdvösségünkről írjak nektek, szükségesnek láttam, hogy ezt az intést megírjam: küzdjetek a hitért, amely egyszer s mindenkorra a szentekre bízatott." (Júd 3).

Szóval a válasz: mivel nincs világos meghatározás, vizsgálódni kell minden ember és minden tanítás esetében úgy, ahogyan a béreaiak tették, akik Pál apostol szavait (miszerint Jézus a próféták által megjövendölt Messiás) is lecsekkolták az Írásokban - és az Ige megdicséri őket ezért! (ApCsel 17,10)

Kéry Zsuzsanna · http://hitvedelem.blog.hu/ 2012.11.16. 19:40:32

@krüger: Miért mondják tévtanítónak? Átfutottam az oldalát, de így elsőre nem találtam rajta semmi különöset (bár az "Isten azt akarja, hogy egészséges légy!" c. könyv esetleg hamisan sugallhatja, hogy Isten mindenkit meg akar gyógyítani, ami elég nyilvánvalóan nem igaz - de hát ehhez el kéne olvasnom a könyvet)

krüger 2012.11.16. 21:09:46

@Kéry Zsuzsanna: Nos, ez tökéletesen igaz. A probléma csak az, hogy legalább 10-ezerféle válasz született a kérdésre (bár egyes becslések szerint 20 ezer körül van a keresztény szekták száma). Ebből nagyon sok esetben csak kicsi a különbség, de azért legalábbis több tucat irányzat van, amelyek nagyon eltérnek egymástól, és persze mindenki meg van győződve, hogy ő tudja jól.

krüger 2012.11.17. 10:10:43

>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>A tanulmányhoz szerintem fontos hozzátenni Jézus szavait: "Én vagyok az út, az igazság és az élet; senki sem mehet az Atyához, csakis énáltalam." (Jn 14,6) Tehát semmilyen eszközzel, módszerrel nem kerülhetünk kapcsolatba Istennel, egyedül csakis Jézuson keresztül vezet az út az Atyához.
>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>
Ez természetesen igaz, de szerintem nem következik belőle az, hogy ne fordulhatnánk az Atyához

(érdekesség: az "Atya" egy súlyos, szigorú szó a magyar nyelvben, állítólag a Jézus által használt arameus "Abba" vagy "Abbasz" szó pedig inkább kedveskedő, amolyan "apuka" vagy "apácska". Ezt csak közbevetőleg).

NA DE: nem Jézus tanította, hogy úgy imádkozzunk: "Miatyánk..."? És nem Jézus mondta azt, hogy: "Én és az Atya egyek vagyunk"?

Akkor miért lenne baj, ha Istenhez fordulunk? Jézus ezért "megharagszik" ránk? Nem hinném. Szóval szerintem ez egy álprobléma.

Kéry Zsuzsanna · http://hitvedelem.blog.hu/ 2012.11.17. 10:12:53

@krüger: Azt mondod ezzel, hogy a Bibliának nincsen olyan értelmezése, ami az ihlető szándékával megegyező? Azaz, hogy senki sem értheti valójában a Bibliát, és mindenki azt magyaráz bele, amit akar?

Kéry Zsuzsanna · http://hitvedelem.blog.hu/ 2012.11.17. 16:57:40

@krüger: Igen, Jézus arra tanít, hogy az Atyához imádkozzunk (és nem pl. a Szentlélekhez, ahogyan karizmatikus körökben szokás). A "senki nem mehet az Atyához, csakis énáltalam" nem (csak) az imádkozásról szól, azt jelenti, hogy Jézus maga az út az Atyához, aki nem ismeri Jézust, nem ismerheti az Atyát sem.