HTML

Hitről szóló blog

"[A béreaiak] napról napra kutatták az Írásokat, hogy valóban így vannak-e ezek a dolgok." (ApCsel 17,11) _________________ "Testvéreim, ne legyetek gyermekek a gondolkozásban, hanem a rosszban legyetek kiskorúak, a gondolkozásban ellenben érettek legyetek." (1Kor 14,20)

Utolsó kommentek

Címkék

abortusz (3) antiszemitizmus (3) ateizmus (4) Atya (1) az ember felépítése (1) a halál és ami utána van (2) a hit fegyvere (1) a hívő jutalma (1) a kereszt munkája (2) a szenvedés értelme (1) a viskó kritika (1) biblia (5) bibliai próféciák (4) biblikus gyereknevelés (3) biblikus kereszténység (29) biblikus lelkigondozás (2) buddhizmus (2) bűn (5) c.s. lewis (1) cursillo (3) D.M. Panton (1) dalai láma (2) dave hunt (8) dinoszauruszok (1) egység krisztusban (3) Egyszerű fordítású Biblia (2) elragadtatás (1) első feltámadás (1) elveszíthető-e az üdvösség (8) emerging-keresőcentrikus-posztmodern egyház (13) én halála (2) én megtagadása (2) Eszménykép és valóság (3) evangélium (15) evangelizáció (7) evolúció-teremtés (16) Ezeréves Királyság (7) féloldalas tanítások (1) feltételek az Igében (1) fiúság (1) G.H. Lang (4) győzelmes keresztény élet (11) gyülekezet (17) gyülekezeti élet (2) hinduizmus (1) hit (6) hitélet problémái (1) hitvédelem (6) hit és cselekedetek (2) hívő élet nehézségei (9) homoszexualitás (2) hústest (2) húsvét jelentése (1) igazság (1) igaz és hamis megtérés (8) imádság-imádkozás (4) Istennel járni (1) istentisztelet (12) isten imádása (8) Isten munkája (1) ítélet (1) ítélkezés (1) izrael (2) jézus (11) Jób magyarázata (1) john macarthur (2) jutalom (3) Kánaán (1) karizmatikusság (3) katolicizmus (5) katolikus pap (4) kegyelem (2) kereszt (1) kereszténység (3) keresztényüldözés (1) keresztény filmek (1) keresztség-bemerítés (2) királyság (1) közösség (1) Krisztus a hívőben (1) Krisztus a mennyben (1) Krisztus bennünk (1) Krisztus és a Gyülekezet egysége (1) Krisztus ítélőszéke (5) Krisztus teljessége (1) Krisztus Teste (2) kritika (6) különbségtétel (1) külső sötétség (1) laodicea (1) lelkigondozás (1) megagyülekezetek (2) megszentelődés (1) megtérés (9) megtéréstörténet (5) méltónak lenni a jutalomra (2) mennyek királysága (2) menyegző (2) miért teremtett az Isten embert (1) misztikus-kontemplatív-spirituális (14) müller györgy (1) new age-okkultizmus-ezotéria (9) nincsrecept (3) növekedés (6) óember (1) őrállók (1) ortodox kereszténység (2) pészach (1) posztmodern egyház (4) prédikáció (3) pszichológia az egyházban (2) ray comfort (3) Rick Warren-céltudatos (2) rick warren-céltudatos (1) segítség (1) segítség a szenvedésben (1) Stephen Kaung (2) szabadítás (1) szabadság (3) szellem lélek test (2) Szent Szellem munkája (2) szenvedés (1) szivárványszínű szvasztika (2) T. Austin-Sparks (3) tanítvánnyá tétel (2) teológiai különbségek oka (1) teremtés (1) tévtanítások az utolsó időkben (12) tévtanítók (9) the berean call (1) tíz szűz példázata (1) tozer (1) üdvösség (16) új ember (1) Új és és új föld (1) Új Jeruzsálem (1) új reformáció (2) univerzalizmus (1) uralkodás Krisztussal (3) úrvacsora (1) vallás (2) végidők (1) william paul young (1) Címkefelhő

Hogyan kezdett el hinni egy megrögzött ateista filozófus Istenben?

2013.03.21. 22:24 Kéry Zsuzsanna

A következő írás a facebookról, a Hamar család "tollából" származik. Kicsit gondolkodtam ugyan rajta, hogy ezt osszam-e itt meg, vagy a most terjedő Chuck Norrisos humort, amikor egy autó motorháztetején ülve, a marcona kinézetű Stallone megkérdezi a szintén marcona Chuck Norristól, hogy hány fekvőtámaszt tud megcsinálni, mire Chuck Norris azt mondja: Az összeset...

- na jó, nem gondolkoztam igazán ezen, de mégis fel kellett valamivel vezetnem a következő írást, aminek a forrása ez., és olyasmiről szól, amivel mostanában sokat foglalkozom. Íme:

"1948-ban híres vita zajlott le Bertrand Russel filozófus és Frederick Copleston jezsuita pap ...és filozófus között Isten létezéséről, amit a BBC is közvetített. Az utókor úgy tekint vissza erre az eseményre, hogy Russel megszorongatta, kissé sarokba szorította vitapartnerét, mikor a világ létezésének okáról fejtették ki véleményüket. Russel egyik fő érve az volt, hogy a világ létezésének nincs oka, és ezt könnyen alátámaszthatta a tudomány eredményeivel is. 1948-ban ugyanis még semmit sem tudtak a táguló világegyetemről és a nagy bummról. Az univerzum sokak szerint mindig létezett.

1998-ban, ötven évvel a vita után jubileumi vitaestet rendeztek, amin William Lane Craig keresztény filozófus és Antony Flew ateista filozófus csaptak össze. A kérdés megint az volt: Létezik-e Isten? Flew a 20. század egyik legnagyobb hatású brit ateista gondolkodója, aki évtizedeken keresztül intézett kihívást a vallások - és elsősorban a kereszténység - felé. Ebben a vitában mégis láthatóan elbizonytalanodott. Craig érveire - köztük a világ keletkezésének okára - nehezen talált válaszokat. A mérleg ezúttal egyértelműen a keresztény filozófus felé billent. (a vitát érdemes megnézni: http://www.youtube.com/watch?v=NixhL0CoH2s)

Antony Flew később arról nyilatozott, hogy már elhiszi, hogy a világ mögött egy teremtő áll. Nem lett keresztény, de egy élethossznyi tagadás után nem látta már megalapozottnak ateista érveit. Mikor megkérdezték, miért adta fel meggyőződéseit, az újkeletű bilológiai és kémiai tudományos eredményekre hivatkozott. (a rövid interjút erről itt láthatjátok: http://www.youtube.com/watch?v=fbyTwmaJArU)

John C. Lennox, oxfordi matematika professzor és autodidakta igehirdető mindig amellett érvel, hogy a tudomány világa évezredek óta mindig két részre szakadt. Azokra, akik a megfigyelt jelenségekre naturalista (természeti) magyarázatokat adnak, és azokra, akik alkotó intelligenciát sejtenek a dolgok mögött. Ez a legfőbb érv a tudományt a vallással szembe állító ateistákkal szemben is, ugyanis a tudomány természeténél fogva nem vallás-ellenes, mivel a "Hogyan?" és nem a "Miért?" kérdéssel foglalkozik. A második kérdésről a tudós a különböző érvek alapján, a belső meggyőződése és hite szerint dönt. [Itt pedig a Lennox - Dawkins vitákat érdemes megnézni; már önmagában is gyönyörűség látni, hogy milyen vitakultúrával rendelkeznek ennyire különböző nézetű emberek a világnak egy kevésbé elizélődött helyén... The God Delusion Debate és Has Science Buried God? - KZs.]


Antony Flew öreg korára Isten léte mellett döntött. Úgy találta, hogy a tudomány által egyre jobban feltárt világegyetem komplexitását egy tervező intelligencia léte jobban, érthetőbben és egyszerűbben magyarázza, mint korábbi, mindent természeti okokra visszavezető meggyőződése."

ex-ateista bacsi.jpg

5 komment

Címkék: ateizmus evolúció-teremtés

A bejegyzés trackback címe:

https://hitvedelem.blog.hu/api/trackback/id/tr965161604

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

centurio1944 2013.03.28. 08:17:11

Ez örvendetes fejlemény. Még inkább az volna örvendetes, ha Jézus Krisztusra is rátalálna. Talán erre is sor kerül.

centurio1944 2013.03.28. 09:42:36

Régebben még előfordult, hogy vitába szálltam ateistákkal. Többnyire persze a világhálón.
A séma általában a következő volt:

- az ateista elmondja, hogy ilyen meg olyan tudósok ateisták
- én erre említek néhány mélyen hívő tudóst (mondjuk Szent-Györgyi Albert, Blaise Pascal, és persze nagyon-nagyon sokan)

- erre az ateista válasza kétféle lehet:

- ők olyan nagy tudósok volta, hogy meg lehet nekik bocsátani a vallásosságot

- és akkor mi van? Ők sem szupermenek (vagyis a saját érvelését semmisíti meg, ti. amikor az ateizmust bizonygatja, akkor számítanak a nagy tudósok, amikor pedig a vallást, akkor hirtelen nem számítanak).

Amúgy persze az, hogy valaki akármilyen tudós, még nem feltétlenül jelenti azt, hogy rá kell bíznunk magunkat az éleslátására. Köztudott, hogy nagyon sok kiváló tudós volt pl. náci és kommunista, vagy más emberellenes ideológiák híve. Néha egy falusi parasztasszonyban több bölcsesség nyilvánul meg mint egy egyetemi professzorban.

Egyszer valaki azzal jött nekem, hogy Nobel-díjasoknak csak kis része vallásos (talán 5%-ot mondott, nem emlékszem). Mondtam, hogy érdekes, ezt honnan lehet tudni, ki végzett erről felmérést, és mikor. Válasz: semmi. Aztán elkezdtem gondolkodni a dolgon. A Béke-Nobel díjasokra biztos nem vonatkozik, mivel ők többnyire vallásosak, némelyik egyenesen pap, mint Desmond Tutu. Talán a természettudósok közt több ateista van, de kétlem, hogy erről lennének pontos adatuk. Mindenesetre az eddigi egyetlen magyar Nobel-díjas, aki magyarként szerezte meg a díjt, vagyis Szent-Györgyi Albert mélyen hívő ember volt és imádságokat is írt.

Haibane 2013.05.02. 14:36:32

@centurio1944: "- az ateista elmondja, hogy ilyen meg olyan tudósok ateisták"

érdekes, ha kicsit visszaolvasol ezen a blogon pont ugyanezt az érved találod csak éppen a másik oldaltól.

Tanács: argumentum ad auctoritatem nem számít érvnek

aronsatie 2014.06.07. 23:57:42

<s>mindenkit érhet baleset</s>

aronsatie 2014.06.07. 23:59:12

<strike>mindenkit érhet baleset</strike>