Először is elnézést kérek hűséges Olvasóimtól a hosszas kihagyásért, de tavasszal-nyár elején szakdolgoztam- államvizsgáztam, aztán meg ki kellett az egészet pihenni, meg hát a családom is szerette volna kihasználni, hogy nem csak egy papír- és könyvhalmaz közepén látnak, laptoppal az ölemben... De mivel több érdeklődő, kedves levelet is kaptam, hogy ugyan mi van már velem, hogy így leállt a blog, előkotortam a közben azért szorgalmasan gyűjtögetett anyagokat, és nekiálltam lefordítani (nem vagyok műfordító, mondjuk ez kiderül, előre is elnézést).
A következő cikknek szkeptikus/ateista/evolucionista felebarátaink fognak különösen örülni, hiszen nevethetnek egy nagyot. (Bevallom, én is hangosan felnevettem, amikor az index.hu tudomány rovatában elolvastam egy frissen felfedezett patkányfajról szóló tudósításhoz fűzött akadémikus magyarázatot. Az állatnak nincsenek ugyanis őrlőfogai, ehelyett kétcsúcsú metszőfogakkal szerelte fel "a természet". A táplálékául szolgáló gilisztát ezekkel aprítja fel, majd kiköpi, végül felszürcsöli. És a magyarázat: ez a felfedezés azért fontos, "mert megmutatja, hogy kihívást jelentő környezetben miként fejlődnek túlélésük érdekében a fajok." Mondjuk én ennél kevésbé bonyolult módszert is el tudnék képzelni "kihívást jelentő környezetben" - például a kérdéses rágcsáló többi rokona rágófogakat használ, ehhez képest a szürcsöléses módszert én nem nevezném fejlődésnek. Ezek a hozzáfűzött ideológiai magyarázatok engem azokra az ötvenes-hatvanas években kiadott (pl. Verne-) könyvek cenzúráira emlékeztetnek, amikor lábjegyzetben rendre megjegyezték, hogy a szereplők szájába adott társadalmi-politikai célú elmélkedések miben térnek el a társadalmi haladás szocialista elképzeléseitől.)
Ezután a kis kitérő után következzen a tényleges cikk, a címe:
A természettudományi múzeumok félrevezető kiállításai
A természettudományi múzeumok következetesen visszatartják a legfontosabb fosszíliákat a dinoszauruszok korát bemutató kiállításaikon
Tisztában vagyunk-e vele, hogy a dinoszauruszok mellett ma is élő állatok fosszíliáit, például papagájokét, baglyokét és kacsákét is megtalálták? Sőt, oposszumokét és sünökét is? Ha a tízéves gyerekünket elvisszük a múzeumba, valószínű, hogy soha nem fogja ezeket az állatokat a dínókkal együtt látni, holott a paleontológusok évek óta tudnak minderről. A Smithsonian Múzeum, a Carnegie Múzeum, valamint az Amerikai Természettörténeti Múzeum (American Museum of Natural History) [de nyugodtan hozzávehetjük a magyar Természettudományi Múzeumot is, hiszen ott is rendszeresen vannak dínókiállítások] nem állította ki a legfontosabb, ugyanebből a korból származó modern madár- és emlőskövületeket, és ezzel félrevezethették a gyerekeket - azt sugallván, hogy a dinoszauruszok kora a valóságosnál sokkal szokatlanabb és furcsább volt.
A világ múzeumait felmérő kutatás szerint az említett, nagyobb múzeumok nincsenek ezzel egyedül. A hatvan vizsgált természettudományi múzeum közül egy sem állított ki modern madarakat a dínók között, pedig a kövületeiket megtalálták az ásatásokon a dinoszauruszcsontok közelében.Az Élő kövületek c. dokumentumfilm-sorozat, amit a Nagy Korallzátonynál és három kontinens múzeumaiban forgattak, tavasszal kerül adásba a Cornerstone tévécsatornán és azzal foglalkozik, hogy felfedi ezeket az elrejtett, a természettudósok előtt azonban jól ismert tényeket. A műsorban számos olyan, modern külsejű állat kövületeit mutatják be, amelyeket dinoszaurusz-ásatásokon találtak. Ezek például a következők: boa constrictorok, baglyok, papagájok, pingvinek, majmok, flamingók, oposszumok, szalamandrák, gyíkok, tengeri rákok, homár, kérészek és számos más egyéb állatfaj.
Ma élő fák kövületeit is megtalálták a dinoszauruszokkal együtt, olyanokét, mint pl a mamutfenyő (sequoia), a vörösfenyő, a szasszafrász babérfa (sassafras), a dió és a pálmafa. Mégis mi ennek a jelentősége? Az evolúciós elméletek megkérdőjelezőit aggasztja, hogy a különböző múzeumok nem tárják ezeket a tényeket a nagyközönség elé, ugyanis ezek az élő kövületek arra szolgálnak bizonyítékul, hogy az evolúció nem történt meg. Azzal, hogy nem állítják ki a dinoszauruszokkal együtt a mellettük talált modern állatfajokat, a természettudományi múzeumok azt a hamis benyomást keltik, hogy az állatok sokkal nagyobb változásokon mnetek át, mint valójában. Az evolúció-kutatók úgy vélik, egyes állatfajok egyszerűen nem fejlődtek semmit a dinoszauruszok kora óta, és nem izgatják magukat az ún. élő kövületek miatt. Bármi is legyen a magyarázat, egy dolog nyilvánvaló: a múzeumok nem tárják a gyerekek elé, hogy papagájok, baglyok és egyéb, modern külsejű állatfajok százai egyidőben éltek olyan dinoszauruszokkal, mint a triceratopsz vagy a t-rex. Mégis mikor láttunk utoljára mondjuk az utóbbi vállán egy papagájt, vagy egy jól megtermett boát a lába előtt?
------
A cikkhez tartozó könyv és DVD: Living Fossils , youtube link: Interjú dr Carl Wernerrel, a Living Fossils DVD készítőjével
Bónusz (youtube videó): 12 dolog, amit nem tudhatsz meg az evolúcióról
