Azt mondják, több milliárd év alatt fejlődött ki az élet a földön, ám úgy tűnik, az evolúcióra pont akkor nem számíthatunk, amikor a legnagyobb szükség lenne rá. Az evolúcióhívők Mekkáját (a Galápagos-szigeteket) falánk patkányok százmilliói lepték el, s a populációjuk kordában tartásának egyetlen módja, ha 22 tonna mérget dobnak le a szigetekre. A patkányok ugyanis megeszik az óriásteknősök, vízi leguánok, kígyók, madarak tojásait, lerágják azokat a növényeket, amelyeket az őshonos fajok fogyasztanak, s veszélyeztetett madárfajokat sodornak a kipusztulás szélére. Hogy jön ide akkor az evolúció a jelmondata, a "survival of the fittest", azaz a legalkalmasabbak fennmaradása? Nem kellene inkább hagyni a patkányokat megnyerni a versenyt, hogy elfoglalhassák a szigeteket? Hátra kellene dőlnünk, hogy megfigyelhessük, az evolúció hogyan oldja meg ezt a helyzetet. A veszélyeztetett madarak talán patkánynak ellenálló tollakat vagy keményebb héjú tojásokat fejlesztenének. Persze tudjuk, az evolúció nagyon sok időt vesz igénybe, és egyikünk sem él addig, hogy megfigyelhessük. Ezt a mérget az evolucionisták évek óta csepegtetik.
http://www.guardian.co.uk/world/2012/nov/15/ecuador-poison-galapagos-islands-rats