A filippi börtönőr kétségbeesetten kiáltotta: "Mit tegyek, hogy üdvözülhessek?" Pál válasza ennyi volt: "Higgy az Úr Jézusban, és üdvözülni fogsz" (ApCsel 16,31)
Az apostol nem mondott semmit bemerítkezésről vagy szentségekről, gyertyagyújtásról, tömjénről, templomba járásról, az életünk megújításáról, vagy bármi egyébről, ami szükséges lenne vagy akár csak hozzásegítene az üdvösséghez. A Teremtéstől kezdve a Jelenésekig bezárólag a Biblia egyértelművé teszi, hogy a bűnös ember semmit sem tehet, még kevésbé van előírva számára, hogy mit tegyen, amivel képes lenne megfizetni az Isten igazságossága által megkövetelt büntetést.
"Aki dolgozik, annak nem ajándékot adnak, hanem jogos fizetést kap a munkájáért. De a tettei alapján senki nem lesz elfogadható Isten számára. Bíznia és hinnie kell Istenben, aki a bűnös embert a hite alapján fogadja el." (Róma 4,4-5)
Az embernek egyedül Jézus Krisztusban lehet és kell bíznia, aki teljes mértékben kifizette a büntetést: "Elvégeztetett" (János ev. 19,30) - mondta Jézus a kereszten, a megváltás művét tehát véghezvitte.
"Neki ugyanis a bűneink miatt kellett meghalnia, és azért támadt fel a halálból, hogy mi Isten számára elfogadhatók legyünk." (Róma 4,25)
"A Törvény ugyanis Krisztusban érte el a végső célját: aki bízik és hisz Jézus Krisztusban, azt Isten elfogadja." (Róma 10,4)
"Ha tehát megvallod, hogy Jézus az Úr, mert a szívedben hiszed, hogy Isten feltámasztotta őt a halálból, akkor üdvözülsz. Mert belül, a szívünkben jön létre az a hitbeli meggyőződés, amely Isten számára elfogadhatóvá tesz bennünket, és ha a szánkkal megvalljuk, amit hiszünk, akkor üdvözülünk. Azt mondja ugyanis az Írás: „Senki sem fog csalódni, aki benne hisz.” Nincs különbség tehát zsidók és nem zsidók között. Mert ugyanaz az Úr uralkodik minden ember felett, ő pedig bőkezűen osztja áldásait mindenkinek, aki hozzá fordul segítségért, mert „mindenki megmenekül, aki segítségül hívja az Úr nevét”." (Róma 10,9-10)
"Isten nagyon drága váltságdíjat fizetett értetek" (1Korinthus 6,20)
"Isten ugyanis maga volt jelen Krisztusban, amikor kibékítette az embereket önmagával, és eltörölte a bűneikről szóló feljegyzést" (2Korinthus 5,19).
Az üres sír. (Kép innen)
