Won’t Get Fooled Again
Posted by Alan Knox on Jan 16, 2008 in discipleship, synchroblog
Isten egykoron egy szamarat használt. Micsoda bolondság! Ma már nem így van. Istennek ma más közlekedési eszközök állnak a rendelkezésére. Ma jó kocsikat használ: Cadillacet, BMW-t, Mercedest és még limuzinokat is. Sőt, repülőgépet is. Miért akarna Isten valami olyan butaságot használni, mint a szamár, amikor repülőgépet is használhat?
Isten egykoron pogány prófétákat és filozófusokat használt. Micsoda bolondság! Ma már nem így van. A kultúrából semmi jó nem származhat. Ma Isten azt akarja, hogy a népe keresztény könyveket olvasson, keresztény filmeket nézzen és keresztény zenét hallgasson. Ha Istennek bármi mondanivalója van, soha nem lenne olyan bolond, hogy egy pogányon keresztül szólaljon meg.
Isten egykoron prostituáltakkal, részegekkel, tolvajokkal és egyéb kétes egzisztenciákkal evett együtt. Micsoda bolondság! Ma már nem így van. Istennek ma már éppen elég jó embere van, hogy ne kelljen az ilyenekkel tölteni az idejét. Őrültség lenne a részéről, ha a társadalom söpredékének köreiben találnánk meg.
Isten egykoron az embereket mezőkön, egy hegyen, egy völgyben, házaknál és egy iskolában gyűjtötte egybe. Micsoda bolondság! Ma már nem így van. Ha ma valaki találkozni akar Istennel, eljöhet a házába – egy templomépületbe. Nem lenne őrültség azt gondolniuk az embereknek, hogy Isten eljöjjön hozzájuk, miközben már ilyen csodálatos épületei vannak?
Isten egykoron képzetlen embereken keresztül szólt. Micsoda bolondság! Ma már nem így van. Rengeteg főiskolai és egyetemi teológiát végzett ember áll Isten rendelkezésére, hogy szóljon általuk. Nincs szüksége rá, hogy a tanulatlanokat használja. Hiszen mi van, ha valamit rosszul mondanak? Milyen bolondság lenne azt gondolni, hogy Isten ma is szólhat tanulatlan embereken keresztül.
Isten egykoron azokat hívta, akik senkik – bolondok, gyengék, ismeretlenek voltak a társadalom szemében. Micsoda bolondság! Ma már nem így van. Isten az okosakat, az erőseket és a hírességeket hívja, hogy előadókörutakon szólaljanak fel, könyveket írjanak és konferenciákat tartsanak. Milyen őrültség azt gondolni, hogy a keresztény hírességeink nélkül is elboldogulnánk!
Isten egykoron arra kérte az embereket, hogy hagyjanak mindent hátra és kövessék Őt. Micsoda bolondság! Ma már nem így van. Isten jól tudja, hogy jó fizetésű, fix állásra, házra, két autóra, egészség- és életbiztosításra, kitűnő iskolákra, nyaralásra és biztos nyugdíjra van szükségünk. Ki az a bolond, aki azt gondolja, Isten arra kérne, hogy kövessük Őt mindezek nélkül?
Isten egykoron azt várta a népétől, hogy bátorítsák és buzdítsák egymást az összejöveteleiken. Micsoda bolondság! Ma már nem így van. Isten hivatásos szakembereket adott nekünk, akik elvégzik a piszkos munkát, tanítanak, magyaráznak, énekelnek és megoldják a problémákat. Milyen bolondság azt gondolni, hogy Isten ma is elvárná tőlünk ezeket.
Isten egykoron azt akarta, hogy a népe teljesen megbízzon Benne anélkül, hogy a saját értelmére támaszkodna. Micsoda bolondság! Ma már nem így van. Isten tudja, hogy ma az embereknek logikusan végig kell gondolniuk a dolgokat és ésszerű döntéseket kell hozniuk. Tudja, hogy ismernünk kell a terveinek minden részletét, különös tekintettel a kimenetelre. Ki az a bolond, aki azt gondolja, Isten ma is azt várja, hogy teljes mértékben megbízzunk Benne?
Isten egykoron szövetségeket kötött és tartatott be. Micsoda bolondság! Ma már nem így van. Isten ma azt várja, hogy fektessük le a saját feltételeinket, és tartassuk is be az emberekkel. Ha mi nem vonjuk felelősségre őket, akkor ki fogja? Milyen őrültség lenne azt gondolni, hogy Isten ma is képes a szövetségeiről és a gyermekeiről gondoskodni.
De velünk ugyan nem fogják a bolondját járatni.
