Discovering Participatory Church Meetings Írta: Brian Anderson. Első rész. Második rész. Harmadik rész. Negyedik rész.
Az egymáshoz való viszony a gyülekezeti összejöveteleken
Az istentiszteletek részvételi jellege nem csak a hívők szellemi ajándékainak használatára és az egymás buzdítására fektetett hangsúlyból derül ki, hanem az Újszövetség több, mint ötven egymással kapcsolatos parancsában is megtalálható ez az alapelv. Az Ige azt mondja ugyanis, hogy a hívők:
1. Szeressék egymást (Jn 13,34-35; 15,12.17; Rm 13,8; 1Thessz 3,12; 1Thessz 4,9; 2Thessz 1,3; 1Pt 1,22; 1Pt 4,8; 1Jn 3,11; 1Jn 3,23; 1Jn 4,7.11-12; 2Jn 1,5)
2. Legyenek egymás iránt gyengédek (Rm 12,10)
3. A tiszteletadásban egymást megelőzők legyenek (Rm 12,10)
4. Ne ítélkezzenek egymás felett (Rm 14,13)
5. Azokra a dolgokra törekedjenek, amelyek egymás építését szolgálják (Rm 14,19)
6. Azokra a dolgokra törekedjenek, amelyek az egymás közötti békességet szolgálják (Rm 14,19)
7. Fogadják be (fogadják el) egymást (Rm 15,7)
8. Tanácsolják, intsék, igazítsák helyre egymást (Rm 15,14; Kol 3,16)
9. Köszöntsék egymást (Rm 16,16; 1Kor 16,20; 2Kor 13,12; 1Pt 5,14)
10. Várják meg egymást [az evéssel és az úrvacsorával] (1Kor 11,33)
11. Kölcsönösen gondoskodjanak egymásról (1Kor 12,25)
12. Szolgáljanak egymásnak (Gal 5,13)
13. Ne ingereljék egymást (Gal 5,26)
14. Ne irigykedjenek egymásra (Gal 5,26)
15. Viseljék el egymást szeretettel (Ef 4,2)
16. Legyenek kedvesek egymással (Ef 4,32)
17. Bocsássanak meg egymásnak (Ef 4,32; Kol 3,13)
18. Mondjanak egymásnak zsoltárokat, dicséreteket, énekeket (Ef 5,19)
19. Legyenek egymásnak engedelmesek (Ef 5,21)
20. Egymást maguknál fontosabbnak tartsák (Fil 2,3)
21. Ne hazudjanak egymásnak (Kol 3,9)
22. Türelemmel viseljék el egymást (Kol 3,13)
23. Tanítsák egymást (Kol 3,16)
24. Vigasztalják egymást (1Thessz 4,18)
25. Bátorítsák egymást (1Thessz 5,11; Zsid 3,13; Zsid 10,25)
26. Építsék egymást (1Thessz 5,11)
27. Éljenek egymással békességben (1Thessz 5,13)
28. Jóra törekedjenek egymás és mindenki iránt (1Thessz 5,15)
29. Egymást szeretetre és jó cselekedetekre buzdítsák (Zsid 10,24)
30. Ne kritizálják egymást (Jak 4,11)
31. Ne panaszkodjanak egymásra (Jak 5,9)
32. Vallják meg egymásnak a bűneiket (Jak 5,16)
33. Legyenek egymással vendégszeretők (1Pt 4,9)
34. Szellemi ajándékaikkal szolgálják egymást (1Pt 4,10)
35. Legyenek alázattal egymás iránt (1Pt 5.5)
36. Legyenek közösségben egymással (1Jn 1,7)
Jómagam ötvenöt újszövetségi utalást találtam az egymás iránti feladatokra. A lényeges kérdés most jön: mikor kell a gyülekezetnek engedelmeskednie ezeknek? Egyesek azzal érvelhetnek, hogy a rendszeres istentiszteleteken kívül. Hogyan érthette azonban egy első századi keresztény ezeket a parancsokat? Milyen jobb alkalom kínálkozott volna számára a másik hívőt szeretni, szolgálni, figyelmeztetni, buzdítani, elfogadni, köszönteni, elviselni, építeni, bátorítani, vigasztalni, tanítani, vele közösségben lenni, mint a gyülekezeti összejövetel [az istentisztelet]?
Készségesen elismerem, hogy ezeknek az egymással kapcsolatos parancsoknak a hét többi napján is engedelmeskednünk kell, amikor csak hívők együtt vagyunk. De a gyülekezeti összejövetelt [az istentiszteletet] különösen is jellemeznie kellene az ezeknek való engedelmességnek, hiszen ez az elsődleges lehetőség az egymással való találkozásra.
Az újszövetségi „egymás”-parancsoknak való engedelmességből pedig az a lényeges dolog következik, hogy találkozásainkat a kölcsönös interakcióknak és nyitott részvételnek kell jellemeznie. Ha Isten népe hétről hétre, hónapról hónapra, minden évben csendes szemlélőként van jelen a klérus által vezetett istentiszteleteken és alkalmakon, a gyülekezet nem fog tudni engedelmeskedni ezeknek a parancsoknak.
(Folytatjuk.)
